Öngyilkos hajlammal küzdenek a fiatalok

Azok a kamasz lányok, akik túl kövérnek tartják magukat, jóval inkább hajlamosak az öngyilkosságra, mint azok, akik valójában túlsúlyosak – állítja tanulmányában Inas Rashad, a Georgia State University közgazdász adjunktusa.

  • Eduline
Az iskolapadban ülő fiataloknak, a pedagógusoknak és a szülőknek a tanulás nehézségei mellett nem csak a drog, alkohol, nem kívánt terhesség, agresszió, vallási és etnikai különbségekből adódó problémákkal kell nap mint nap megküzdeniük, az elhízás, a depressziós zavarok, és az öngyilkossági hajlam szintén súlyos teher a vállukon. Nem véletlenül, hiszen az öngyilkosság világszerte egyike az öt vezető haláloknak a 15-19 éves korosztályban; noha sokszor szinte lehetetlen megállapítani, hogy az egyes elhalálozások (fulladás, baleset, túladagolás) hátterében a véletlen, vagy a szándék áll.
 
Inas Rashad, a Georgia State University közgazdász adjunktusa, valamint Dhaval Dave a Bentley University professzora górcső alá vetették azokat a tanulmányokat, melyek kapcsolatot véltek felfedezni az elhízás, a hangulati zavarok, és az öngyilkosság fontolgatása között. Az indikátorok alapos elemzését az egyének testsúly érzékelésével párhuzamosan vizsgálták.
 
„Azt találtuk, hogy az elhízás mértékének érzékelése független a kövérség tényleges állapotától, amely a túlsúlyossággal küzdő társadalmakban igencsak jelentős problémákat vet fel” - mondta Rashad.
 
A kutatás során a Youth Risk Behavioral Surveillance System 1999 és 2007 közötti időszakának adatait elemezték, mely azt mutatta, hogy a középiskolás diákok 17 százaléka komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával.
 
Bár általánosságban igaz, hogy a serdülőkorú fiúk többször követnek el öngyilkosságot, mint az azonos korú lányok, a próbálkozások aránya azonban ettől eltérő: a lányoknál akár kétszer-háromszor magasabb. A tanulmány szerint a testképzavar az esetükben erősen hat a szuicid viselkedésre. Olyannyira, hogy a kövérség feltételezésének hatására a lányok 5,6 százalékánál emelkedtek az öngyilkossági gondolatok, 3,2 százalékuknál megnőtt a kísérletek valószínűsége, és 0,6 százalékuknál valószínűsíthető volt az elkövetésből eredő sérülés.
 
Rashad bízik abban, hogy további kutatások is lesznek a témában, sőt, kifejezetten ajánlja, hiszen egyre nagyobb az elhízás a diákok körében, az egészséges életmód oktatásával viszont csökkenthető lenne az öngyilkossági kísérletek száma.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.