Önállóan gondolkodó gyerekeket kell nevelni

Ha mindannyian vegetáriánusok lennénk, mi történne a tehenekkel? Mit okoz az erózió? Láttam szellemeket az interneten is, szóval tényleg léteznek, ugye? Ha hagyjuk, hogy a gyerekek fantáziája szabadon szárnyaljon, ilyen és ehhez hasonló meglepő és lenyűgöző következtetésre jutnak.

  • Eduline

Bristolban speciális órákat vezettek be, ahol a 11-14 éves gyerekek tovább kutakodhatnak az ilyen és ehhez hasonló témakörökben, hogy válaszokat kaphassanak a felmerült kérdéseikre. Az órákat Érdeklődő Elméknek keresztelték el. A gyerekek minden alkalommal kapnak egy vezető témát – például a globális felmelegedést -, a tanárok pedig arra bátorítják őket, hogy minél több kapcsolódó anyagot fedezzenek fel a témakörben, amely segít irányítani a képzeletüket. Tehát ahelyett, hogy a tanárok adnák át a saját tudásukat, inkább arra biztatják a gyerekeket, hogy saját maguk szerezzék meg a szükséges tudást, majd beszéljék meg egymás között az órákon, így fedezve fel újabb ötleteket és nézőpontokat.

James például így kapott lehetőséget arra, hogy részletesen tanulmányozhassa az erózió hatásait, amely azóta érdekli, mióta általános iskolás korában látott egy sziklát, amit teve alakúra formált a szél. „Nagyon érdekel ez a téma, ezért utánanéztem a kérdéseimnek. Rengeteg csodaszép helyet alakított ki az erózió, mint például a Grand Canyon. A nyári szüntetet a tengerparton töltöttem és ástam egy lyukat, majd elmentem úszni egy időre. Amikor visszamentem megnézni, azt láttam, hogy a lyuk eltűnt és csak a hullámok nyoma maradt, a víz minden mást eltüntetett. Ellenállóbb felületeteken ez persze évikig is eltarthat.” – mesélte James, aki az óráknak köszönhetően saját maga is megtapasztalta, hogy mire képes az erózió. Az Érdeklődő Elmék kezdeményezés segít a gyerekeknek, hogy arra koncentrálhassanak, ami igazán érdekli őket. Erre azért is szükség van, mert a tanárok nem várhatják el a szülőktől, hogy ők irányítsák rá bizonyos témakörökre a gyerekek figyelmét. Ráadásul az átlagos és alacsonyabb képességű gyerekek így sokkal többet is tanulnak az által, hogy a szokásosnál többet tapasztalnak személyesen. Az átlagosnál értelmesebb gyerekek maguktól is megteszik mindezt – utánajárnak minden őket érdeklő információnak.

A bristoli iskolában rengeteg érdekes témakör került már terítékre a vegetáriánus életmódtól kezdve Isten létéig. Az egyik diák például hitt a szellemekben, mert az interneten talált olyan képeket, amelyek szellemeket ábrázoltak. Ezért a tanár behívta a fényképész kollégáját, hogy megmutassa a diáknak, hogyan lehet a fényképeket manipulálni. A gyerek most már különbséget tud tenni az eredeti és a hamis képek között.

Az Érdeklődő Elmék foglalkozást egy Futurelab nevű alapítvány fejlesztette ki, amely a jövő oktatás rendszerét és technológiáját vizsgálja, valamint támogatja az új lehetőségek bevezetését, amely segít a tanulásban. A gyerekek gyakran úgy érkeznek az iskolába, hogy sok hasznos és kevésbé hasznos tudás van a fejükben, amelyet szinte teljesen el kell felejteniük, hiszen az általános tantervnek nem része. Az Érdeklődő Elmék kezdeményezés célja pont az, hogy erre a meglévő tudásra építsen.

„Az órák tényleg az életre készítenek fel, megtanítanak rá, hogy bízz magadban. Az életben sem kérdezgetheted állandóan a főnöködet, hogy mit kell csinálnod. Magadtól kell rájönnöd és magadtól kell haladnod is” – mondta az egyik tanár. „Nagyon hasznosnak tartom az órákat, mert megtanítanak az önálló gondolkodásra. Mindemellett kiszélesíti a gondolkodást is, hiszen olyan dolgokon kell töprengened, amin általában nem szoktál.”

De ha a gyerekek irányítják az órákat, akkor mi a tanárok szerepe? Elsősorban az, hogy meghatározzanak egy-egy témát, ami mentén az oktatás halad majd; másodsorban azért, hogy legyen valaki, akit a gyerekek megkérdezhetnek, ha nem találtak választ a kérdéseikre az interneten és a könyvekben. Természetesen ehhez olyan tanárokra van szükség, akik speciális képzéseken vettek részt, akik értik a gyerekek gondolkodásmódját és képesek barátságos beszélgetésbe bonyolódni egy-egy témakör kapcsán. Az Érdeklődő Elmék alapja ugyanis a beszélgetés, a figyelmes befogadás és a reagálás.

Ma már 30 angliai iskolában tartanak ilyen órákat, és a Futurelab további oktatási intézményekbe is szeretné eljuttatni az Érdeklődő Elméket.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.