1 milliárdból csúcstechnológia kutatásra

1 milliárd forintot nyert csúcstechnológiai kutatás-fejlesztésre a Szegedi Tudományegyetem. Célegyenesben az intézmény több pályázata.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetem kutatási központja csaknem 1 milliárd forintot nyert piacorientált csúcstechnológiai kutatás-fejlesztésre a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatán. Az egyetem több egyéb projektje is sikeresen továbbjutott az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak első fordulóin, melyek a végső döntést követően újabb 20 milliárd forintot jelentenének a K+F tevékenység, a betegellátás és az oktatás infrastruktúrájának fejlesztéséhez.

A nagy szakértelemmel kidolgozott pályázati munka eredményeként csaknem 1 milliárd forintot nyert a Szegedi Tudományegyetem Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központja (DEAK). Az ipari-, egészségügyi és agrobiotechnológia területén kiemelkedő kutatási eredményeket elért DEAK az elnyert összeget piacorientált csúcstechnológiai kutatás-fejlesztésre fordítja. A központot támogató cégek újabb 1 milliárd forinttal támogatják a fejlesztést, hozzájárulva ezáltal a kutatásban létrejövő eredmények gyors gazdasági hasznosulásához.

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 1.3.1) keretében – sikeres pályázat estén – a Szegedi Tudományegyetem oktatási, kutatási és szolgáltatási infrastruktúráját is bővítik, fejlesztik. Az egyetem bejutott a második fordulóba, benyújtotta a megvalósíthatósági tanulmányt és az építészeti terveket. A szerződéskötés és a közbeszerzések lebonyolítását követően 2009 második felében kezdődhet a kivitelezés, melynek keretében – 7,7 milliárd forintból – 2010-ig tizenegy épületet újíthatnak fel és egy újat is építhetnek, valamint a tervek szerint több mint 1600 laboreszközt szereznek be.

Az Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban (TIOP 2.2.7.) című pályázaton az egyetem ugyancsak sikeresen túljutott a kétfordulós eljárás első lépcsőjén. Ennek keretében a klinikákon a 21. század kihívásainak megfelelő betegellátáshoz nélkülözhetetlen infrastrukturális hátteret teremtik meg több mint 12 milliárd forintból.

„A pályázatokat szigorú szakmai, valamint versenyképességi kritériumok alapján szelektáltuk. A Szegedi Tudományegyetem, mint regionális tudásközpont számos külföldi intézménnyel működik együtt a K+F területén. Tapasztalataink és eddigi kutatási eredményeink alapján bízunk benne, hogy valamennyi pályázatunk értékelése pozitív lesz” – hangsúlyozza Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.