Női munkavállalói kutatás címmel indított kutatási programot 2009-ben a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány.
Egy széles körben elvégzett kutatás azt vizsgálta, hogy erősen felgyorsult, tudásalapú világunkban, hányszor kell átlagosan egy embernek átképeznie magát vagy szaktudását egy speciális irányba fejlesztenie, hogy a munkaerőpiacon versenyképes maradhasson. Az új paradigma, az élethosszig tartó tanulás egyre fontosabbá válik: ezért „Női munkavállalói kutatás“ címmel indított kutatási programot 2009-ben a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A kutatás internet-alapú és hagyományos kérdőíves mintavétele a közelmúltban indult.
Az átképzések száma a nők esetében magasabb, mert nagy számban ideiglenesen elhagyják a munkahelyüket és gyermeket vállalnak, nevelnek, gondozzák a családok idősebb vagy rászoruló tagjait. A két hatás együttesen a nők alkalmazását megnehezíti: fiatal korban – fiatal anyaként –, majd később az 50+ korosztály tagjaként kerülnek nehéz helyzetbe a munkavállalás terén. A remények szerint, ha ők is a megfelelő eszközök segítségével lépést tudnak tartani a felgyorsult fejlődéssel és végig versenyképes tudással rendelkeznek, akkor jelenlegi foglakoztatási helyzetük javítható.
A kutatás során olyan nőket kérdeztek meg online és hagyományos, személyes kérdőíves adatfelvétel során, akik: pályakezdő dolgozók (az elmúlt három évben kezdtek el dolgozni) vagy hosszú idő után újra munkába álló dolgozók, folyamatosan munkaviszonyban állnak vagy munkanélküliek, akik tervezik a munkába állást.
A projekt célja, hogy az alapítvány kutatása során megadhassa a választ a kérdésre: melyek azok a kompetenciák, illetőleg melyek egymásra épülése és fejlesztése segíti leginkább a nők munkába állását és munkában maradását. A projekt célcsoportjai elsődlegesen a gazdasági élet szereplői, a munkáltatók és a társadalompolitikai döntéshozók, kormányzati szervezetek. Az eredmények tükrében az Alapítvány javaslatokat kíván megfogalmazni a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági és társadalompolitikai döntéshozók számára a kívánatos gyakorlat kialakítása és támogatása érdekében.
A kutatás egyrészt szekunder elemzésből, másrészt primer adatfelvételből áll. A primer kutatás alapja egyrészt klasszikus, kérdezőbiztosos kérdezés, másrészt online alapú kérdőíves (CAWI). A kutatás eredményeit összegező záró tanulmány 2009 júliusában kerül kiadásra, amelynek bemutatásához záró konferencia is kapcsolódik. A program során további panelbeszélgetéseket is terveznek szakemberek és az érintettek részvételével.
Az érintettek valós igényeinek felmérésének érdekében az Alapítvány felhívást tesz közzé a kutatási kérdőív kitöltésére. Az online kérdőív elérhető az Alapítvány honlapján.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
