Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Egy széles körben elvégzett kutatás azt vizsgálta, hogy erősen felgyorsult, tudásalapú világunkban, hányszor kell átlagosan egy embernek átképeznie magát vagy szaktudását egy speciális irányba fejlesztenie, hogy a munkaerőpiacon versenyképes maradhasson. Az új paradigma, az élethosszig tartó tanulás egyre fontosabbá válik: ezért „Női munkavállalói kutatás“ címmel indított kutatási programot 2009-ben a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A kutatás internet-alapú és hagyományos kérdőíves mintavétele a közelmúltban indult.
Az átképzések száma a nők esetében magasabb, mert nagy számban ideiglenesen elhagyják a munkahelyüket és gyermeket vállalnak, nevelnek, gondozzák a családok idősebb vagy rászoruló tagjait. A két hatás együttesen a nők alkalmazását megnehezíti: fiatal korban – fiatal anyaként –, majd később az 50+ korosztály tagjaként kerülnek nehéz helyzetbe a munkavállalás terén. A remények szerint, ha ők is a megfelelő eszközök segítségével lépést tudnak tartani a felgyorsult fejlődéssel és végig versenyképes tudással rendelkeznek, akkor jelenlegi foglakoztatási helyzetük javítható.
A kutatás során olyan nőket kérdeztek meg online és hagyományos, személyes kérdőíves adatfelvétel során, akik: pályakezdő dolgozók (az elmúlt három évben kezdtek el dolgozni) vagy hosszú idő után újra munkába álló dolgozók, folyamatosan munkaviszonyban állnak vagy munkanélküliek, akik tervezik a munkába állást.
A projekt célja, hogy az alapítvány kutatása során megadhassa a választ a kérdésre: melyek azok a kompetenciák, illetőleg melyek egymásra épülése és fejlesztése segíti leginkább a nők munkába állását és munkában maradását. A projekt célcsoportjai elsődlegesen a gazdasági élet szereplői, a munkáltatók és a társadalompolitikai döntéshozók, kormányzati szervezetek. Az eredmények tükrében az Alapítvány javaslatokat kíván megfogalmazni a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági és társadalompolitikai döntéshozók számára a kívánatos gyakorlat kialakítása és támogatása érdekében.
A kutatás egyrészt szekunder elemzésből, másrészt primer adatfelvételből áll. A primer kutatás alapja egyrészt klasszikus, kérdezőbiztosos kérdezés, másrészt online alapú kérdőíves (CAWI). A kutatás eredményeit összegező záró tanulmány 2009 júliusában kerül kiadásra, amelynek bemutatásához záró konferencia is kapcsolódik. A program során további panelbeszélgetéseket is terveznek szakemberek és az érintettek részvételével.
Az érintettek valós igényeinek felmérésének érdekében az Alapítvány felhívást tesz közzé a kutatási kérdőív kitöltésére. Az online kérdőív elérhető az Alapítvány honlapján.
