Hányszor kell átképezni magunkat?

Női munkavállalói kutatás címmel indított kutatási programot 2009-ben a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány.

  • Eduline

Egy széles körben elvégzett kutatás azt vizsgálta, hogy erősen felgyorsult, tudásalapú világunkban, hányszor kell átlagosan egy embernek átképeznie magát vagy szaktudását egy speciális irányba fejlesztenie, hogy a munkaerőpiacon versenyképes maradhasson. Az új paradigma, az élethosszig tartó tanulás egyre fontosabbá válik: ezért „Női munkavállalói kutatás“ címmel indított kutatási programot 2009-ben a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A kutatás internet-alapú és hagyományos kérdőíves mintavétele a közelmúltban indult.

Az átképzések száma a nők esetében magasabb, mert nagy számban ideiglenesen elhagyják a munkahelyüket és gyermeket vállalnak, nevelnek, gondozzák a családok idősebb vagy rászoruló tagjait. A két hatás együttesen a nők alkalmazását megnehezíti: fiatal korban – fiatal anyaként –, majd később az 50+ korosztály tagjaként kerülnek nehéz helyzetbe a munkavállalás terén. A remények szerint, ha ők is a megfelelő eszközök segítségével lépést tudnak tartani a felgyorsult fejlődéssel és végig versenyképes tudással rendelkeznek, akkor jelenlegi foglakoztatási helyzetük javítható.

A kutatás során olyan nőket kérdeztek meg online és hagyományos, személyes kérdőíves adatfelvétel során, akik: pályakezdő dolgozók (az elmúlt három évben kezdtek el dolgozni) vagy hosszú idő után újra munkába álló dolgozók, folyamatosan munkaviszonyban állnak vagy munkanélküliek, akik tervezik a munkába állást.

A projekt célja, hogy az alapítvány kutatása során megadhassa a választ a kérdésre: melyek azok a kompetenciák, illetőleg melyek egymásra épülése és fejlesztése segíti leginkább a nők munkába állását és munkában maradását. A projekt célcsoportjai elsődlegesen a gazdasági élet szereplői, a munkáltatók és a társadalompolitikai döntéshozók, kormányzati szervezetek. Az eredmények tükrében az Alapítvány javaslatokat kíván megfogalmazni a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági és társadalompolitikai döntéshozók számára a kívánatos gyakorlat kialakítása és támogatása érdekében.

A kutatás egyrészt szekunder elemzésből, másrészt primer adatfelvételből áll. A primer kutatás alapja egyrészt klasszikus, kérdezőbiztosos kérdezés, másrészt online alapú kérdőíves (CAWI). A kutatás eredményeit összegező záró tanulmány 2009 júliusában kerül kiadásra, amelynek bemutatásához záró konferencia is kapcsolódik. A program során további panelbeszélgetéseket is terveznek szakemberek és az érintettek részvételével.

Az érintettek valós igényeinek felmérésének érdekében az Alapítvány felhívást tesz közzé a kutatási kérdőív kitöltésére. Az online kérdőív elérhető az Alapítvány honlapján.

Hozzászólások

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?