A minap jelentette be a Harvard, hogy lassítja Allston-i beruházásait, Boston tövében, köszönhetően annak, hogy erősen, több milliárd dollárral csökkent az egyetem dotációja pénzügyi évének első négy havában, és persze más gazdasági nyomás is nehezedik a projektre
A gazdasági válság miatt felülvizsgálja Allston-beli épületegyüttesének, az 1 milliárd dolláros tudományos központjának terveit a Harvard, melynek átadása 2011-re volt várható. Az elképzelések szerint befejeznék a komplexum alapozását és megépítenék az első szintet is, de a többi azonban még bizonytalan.
„Amint elérjük a jelenlegi építkezési fázis végét” – írta a Harvard közösségnek szánt levelében az egyetem vezetője, Drew Gilpin Faust – „meg fogjuk vizsgálni milyen gazdasági feltételek szükségesek ahhoz, hogy folytathassuk az építkezést, vagy az épülettervek átrajzolása módot ad-e költségmegtakarítási lehetőségekre, és azt is, mikor kell szüneteltetnünk a beruházásokat.” Hangsúlyozta, hogy az egyetem továbbra is elkötelezett a bővítési terv mellett. „A Harvard jövőjeként tekintünk rá, de abban nem vagyunk biztosak, hogy ez az a fejlődési lépés, amire most szükség van.”
Az elképzelések szerint az egyéb tanszékek mellett helyett kapott volna az őssejt kutatási intézet is a komplexumban, így most ezek a Cambridge-i irodákba költöznek – mondta Dr. Faust.
Az egyetem emellett bejelentette díjainak 3,5 százalékos emelését, miközben ösztöndíjait 18 százalékkal megemelte. Szakértők szerint a 2008-2009-es tanulmányi évben az oktatási intézet anyagi támogatásának visszaesése eléri a 30 százalékot is. A pénzügyi év első négy havában 8 milliárddal esett a dotáció. Ehhez képest továbbra is a Harvard az ország leggazdagabb egyeteme.
Mindezek ellenére 50-nel csökkentette egyéb alkalmazottainak létszámát, befagyasztotta a fizetéseket, és 1600 dolgozójának korai nyugdíjazást ajánlott.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
