A minap jelentette be a Harvard, hogy lassítja Allston-i beruházásait, Boston tövében, köszönhetően annak, hogy erősen, több milliárd dollárral csökkent az egyetem dotációja pénzügyi évének első négy havában, és persze más gazdasági nyomás is nehezedik a projektre
A gazdasági válság miatt felülvizsgálja Allston-beli épületegyüttesének, az 1 milliárd dolláros tudományos központjának terveit a Harvard, melynek átadása 2011-re volt várható. Az elképzelések szerint befejeznék a komplexum alapozását és megépítenék az első szintet is, de a többi azonban még bizonytalan.
„Amint elérjük a jelenlegi építkezési fázis végét” – írta a Harvard közösségnek szánt levelében az egyetem vezetője, Drew Gilpin Faust – „meg fogjuk vizsgálni milyen gazdasági feltételek szükségesek ahhoz, hogy folytathassuk az építkezést, vagy az épülettervek átrajzolása módot ad-e költségmegtakarítási lehetőségekre, és azt is, mikor kell szüneteltetnünk a beruházásokat.” Hangsúlyozta, hogy az egyetem továbbra is elkötelezett a bővítési terv mellett. „A Harvard jövőjeként tekintünk rá, de abban nem vagyunk biztosak, hogy ez az a fejlődési lépés, amire most szükség van.”
Az elképzelések szerint az egyéb tanszékek mellett helyett kapott volna az őssejt kutatási intézet is a komplexumban, így most ezek a Cambridge-i irodákba költöznek – mondta Dr. Faust.
Az egyetem emellett bejelentette díjainak 3,5 százalékos emelését, miközben ösztöndíjait 18 százalékkal megemelte. Szakértők szerint a 2008-2009-es tanulmányi évben az oktatási intézet anyagi támogatásának visszaesése eléri a 30 százalékot is. A pénzügyi év első négy havában 8 milliárddal esett a dotáció. Ehhez képest továbbra is a Harvard az ország leggazdagabb egyeteme.
Mindezek ellenére 50-nel csökkentette egyéb alkalmazottainak létszámát, befagyasztotta a fizetéseket, és 1600 dolgozójának korai nyugdíjazást ajánlott.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
