Nem büntetni, támogatni kell a fegyelmezetlen gyerekeket

Minden osztályban van legalább egy olyan gyerek, akit nehéz fegyelmezni. Nem figyel az órán, rosszalkodik, zavarja a társait, szünetekben verekszik. A tanárok nagytöbbsége büntetéssel vagy rossz osztályzatokkal „jutalmazza” az engedetlen gyerekeket. Pedig nem szigorra, hanem támogatásra és több odafigyelésre lenne szükségük.

  • Eduline

Angliában már útjára is indult egy kezdeményezés, amely összetömörítené az iskolákat és a szociális munkásokat egy szervezetbe. Céljuk az lenne, támogassák és tájékoztassák a tanárokat és azokat a szülőket, akiknek a gyermeke fegyelmezetlen az iskolában. A szakemberek szerint sokkal nyitottabban kell hozzáállni a problémához, mint eddig. A tanároknak is nagyobb felkészültségre van szükségük ahhoz, hogy megfelelően kezelni tudják a rosszabb diákjaikat is.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a tanulók nagy része még mindig példás magaviseletű, annak ellenére, hogy a köztudat szerint a gyerekek egyre rosszabbak és fegyelmezhetetlenebbek. Nagyon fontos az is, hogy a gyerek és a tanár között tiszteletteljes kapcsolat alakuljon ki, a tanárnak mindent meg kell tennie ezért már a kezdetektől fogva. De véleményük szerint nem az iskolában kell elkezdeni megfegyelmezni a rendetlen gyerekeket – ennek már sokkal korábban el kell kezdődnie.

Ahogy Alans Steer, a kezdeményezés szülőatyja mondta, inkább megelőzni, mint kezelni kell a problémát, mielőtt a fegyelmezetlenség már kezelhetetlenné válik. Szerinte ehhez pedig az iskoláknak szorosabb egységbe kell tömörülniük egymással is egyéb szervezetekkel is, hogy a gyerekeknek több lehetőségük és sikerélményük legyen. A tanárok szakszervezete üdvözölte a kezdeményezést, de kifejtették, hogy az iskolákban dolgozó személyzet nagy része nincs felkészülve arra, hogy jól kezeljék a rossz magatartású gyerekeket.

Chris Keates, a szervezet titkára elmondta, hogy szerintük megfelelő képzésre és felkészítésre lenne szükség, már a tanárképző iskolákban is, majd a későbbiekben, a tanárok munkája során is. Abban azonban mindannyian megegyeznek, hogy a rossz magatartás leghatékonyabb „ellenszere” az, ha lekötik a gyerek figyelmét az órákon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.