Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik egyik pillanatról a másikra munkanélkülivé válnak? Jelent-e megoldást egy esetleges szakmai átképzés rövid vagy hosszú távon? Sorozatunk következő részében ezekre a kérdésekre is válaszolunk
Mint arról korábban már írtunk, a mostanában állásukat elvesztőknek nemcsak új munkát kell találniuk, hanem a gazdasági helyzet, a munkaerőpiac gyökeres átalakulását is meg kell élniük, és mindezek tudatában megtalálni a számukra ideális megoldást. Többségük nem riad vissza az átképzéstől, pályamódosítástól. Bármilyen képzésben való részvétel rövid távon is megoldást jelent, mert nem telnek tétlenül napjaink, illetve minimális anyagi juttatást is kapunk a képzés ideje alatt, amennyiben regisztrált munkanélküliek vagyunk. A képzés hosszú távon új szakmát, megélhetést biztosít.
Képzési és munkaerő-piaci tendenciák
Európában általános tendencia, hogy termelő típusú gazdaságból szolgáltató típusúvá alakul a gazdaság, ami a munkahelyek foglalkozásonkénti megoszlásának alakulását is jelentősen, illetve egyre gyorsuló ütemben változtatja meg. Ez a folyamat Belgiumban közel tíz évet vett igénybe, de az állandóan változó gazdasági helyzet következtében nem valószínű, hogy teljesen lezárult. Míg Magyarországon egy-két évtizeddel ezelőtt a képzési rendszer - a várható munkaerő-piaci igényekhez igazodva - viszonylag jól tervezhető volt, addig manapság nehéz feladat előtt állnak azok az intézmények, amelyek nemzeti szinten hivatottak eldönteni, milyen tudásbázisra lesz szükség öt-tíz év múlva a magyar piacon. Ezért egyre több olyan szakmai képzés jelenik meg a megújuló szakképzési palettán, amire ma még nincs is kereslet: nem tűnik jó ötletnek az elsajátításuk, illetve olybá tűnhet, hogy egyes szakmákat - a kelleténél jobban - népszerűsítenek az intézmények. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egy ma meglévő munkahely már nem létezik akkor, amikor a most induló képzésből négy év múlva kikerül a friss diplomás.
Élethosszig tartó tanulás
Bár a globális gazdasági válság nem tart örökké, arra számíthatunk, hogy a felgyorsult technológiai fejlődés eredményeképpen a folyamatos önfejlesztés/tanulás életformánkká válik. Ez annyit jelent, hogy míg régen egy szakma elsajátítása elég volt ahhoz, hogy egy életen át megélhetést és szakmai elismerést biztosítson, addig ma valószínű, hogy két-három szakmát is meg kell tanulnunk, legalább két-három pályamódosítást kell átvészelnünk életünk során. A változtatások régiónként, iparáganként és egyénenként eltérő intenzitásúak és üteműek lehetnek, de annak érdekében, hogy megtartsuk (vagy fejlesszük) versenyképességünket a munkaerő-piacon, folyamatosan tanulnunk kell. Nem feltétlenül mindig új szakmát, de nyelvet, gépjárművezetést vagy egyéb hasznos ismereteket, mint például az időgazdálkodás, projekt-vezetés vagy Európai Uniós pályázatírás.
...
a teljes cikk elolvasható a hvg.hu Karrier rovatában
forrás: HVG
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
