A vezető rendszermérnök

Érdekes és tanulságos karriereket bemutató interjú-sorozatunkban ezúttal Szarka Attila, az APC by Schneider Electric frissen kinevezett vezető rendszermérnöke osztja meg velünk tapasztalatait, akinek szakértelme hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert. Interjúnkból kiderül, hogy bizony nem csak a komplex tudásanyag a fontos…

  • Eduline

Az APC by Schneider Electric nemrég nevezte ki Szarka Attilát vezető rendszermérnökké. A szakember 2005 novembere óta dolgozik a cégnél, adatközpontokkal pedig több mint 10 éve foglalkozik. Vezető rendszermérnökként az CE régióban (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosznia, Macedónia és Albánia) a vállalat megoldásaira és termékeire vonatkozó műszaki képzésekért és bevezetésük koordinálásáért felel.

Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?

Már nem emlékszem mindenre, de amire igen, az mind műszaki jellegű volt. A gimnáziumban már, szerintem még nem teljesen tudatosan, a villamosmérnök szakmát választottam. Végül a Budapesti műszaki egyetemen okleveles villamosmérnökként végeztem. Mai fejjel is ezt választottam volna.

Jelenlegi munkakörödben mivel foglalkozol nap mint nap?

A pozícióm szerint vezető rendszermérnök vagyok, de ez valószínűleg nem sokat mond arról, hogy mi is tartozik a feladataim közé, és valószínűleg vállalatról vállalatra változik egy rendszermérnök munkája. Adatközponti szakértőként elsődleges feladatom a Sales (vagyis a kereskedelmi tevékenységgel foglalkozók) műszaki támogatása, cégen belül illetve partnereink számára, és munkám során szorosan együtt kell működnöm a marketing részleggel is. Ez utóbbi és a műszaki oktatási feladatok miatt számos alkalommal kell előadást tartanom kisebb, nagyobb hallgatóság előtt, a résztvevőktől függően magyarul vagy angolul.

Mitől jó egy rendszermérnök?

Erre nem tudok általános választ adni, mivel cégenként változhat egy rendszermérnök feladata. Mivel az APC igen sok területtel foglalkozik (energiaellátás, hűtés, szoftver stb.) ezért mindegyik területen el kell igazodni, és a nagyobb rendszereket át kell látni. Ez persze azzal jár, hogy nem annyira mély, mint inkább széleskörű ismereteket kíván. Mindemellett az is fontos, hogy ezt a tudásanyagot ne csak használni tudja, hanem sikeresen átadni másoknak is. Nem elhanyagolható az sem, hogy nyitott legyen az ember az új ismeretek iránt, és szeressen folyamatosan új dolgokat tanulni.

Mi az az alapvető emberi tulajdonság, ami szükséges a munkádhoz? Precizitás, pontosság, kitartás?

Ebből ugye egyik sem árt... Igen fontos azonban a műszaki szemlélet mellett az, hogy hozzá nem értőknek, más területek szakértőinek is érthető módon tudjuk elmagyarázni, a műszaki problémákat illetve azok megoldását.

Mennyire volt nehéz álláshoz jutnod, miután kijöttél az egyetemről? Hol szerezted az igán jó tapasztalatokat, az egyetemen, vagy az életben?

Egy villamosmérnöknek közvetlen a rendszerváltás előtt sem volt nehéz elhelyezkednie, és ahogy hallom, manapság néhány ágazatban hiányszakmának számít. Olyan területeken azonban, ahol nem mély szakmai ismeret a lényeg, az egyetem nem annyira a tudást magát, hanem egy szemléletet, hozzáállást ad, illetve az alapok megértését segít az új tudásanyagok elsajátításában. A ma használt tudásanyagnak csak töredékét szereztem az egyetemen (két okból is, 1: az informatika nagyon sokat fejlődött azóta; 2: munkám harmada az épületgépészethez tartozik), a többit tehát a mindennapi munka során kellett felszedni.

A külföldi munkatapasztalat sok előnnyel jár ebben a szakmában? Mennyi kihívással kellett megküzdened?

A legnagyobb kihívás az volt, amikor először kellett nagyobb külföldi hallgatóság előtt angolul előadást tartanom. De nemcsak ekkor segített volna külföldi munkatapasztalat. Magyarországon az IT pár év elmaradásban van a világ fejlettebb területeihez képest. A „jövő technológiájának” , a különböző vállalati folyamatoknak, kultúráknak a megismerése véleményem szerint műszaki területen is sok előnnyel jár.

Milyen szerepe van a sportnak és a családnak az életedben?

A család és a sport olyan hátteret adnak a munka mellé, amelyek könnyebben feldolgozhatóvá teszik a stressz helyzeteket. A munkám nagyrészt ülőmunka, monitor előtt, hasonló esetben fontos, hogy mindenki megtalálja azt a kikapcsolódást, amely szellemi felfrissülést biztosít.

Milyen szakmai előrelépésre van lehetőséged? Szükséges-e a folyamatos továbbképzés, és ez hogyan oldod meg?

A folyamatos fejlődés elkerülhetetlen. E nélkül nem lehet megmaradni a szakmában. Ebben részben segít a cég belső tréningekkel és írásbeli anyagok biztosításával, de önállóan is kell információk után kutatni, tanulni. Ebben komoly segítséget jelent az internet. Egy nemzetközi vállalat annyiban jelent előnyt előrelépés szempontjából, hogy – ha valaki felkészült rá – nemzetközi szinten válogathat a számára érdekes, kihívást jelentő pozíciók között. Engem az egyre komolyabb szakmai kihívásokat jelentő feladatok vonzanak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.