Megváltozott az ipar struktúrája az elmúlt 15 évben: a fennmaradt és nemzetközi váló vállalatok ugyan különböző országokba telepítik gyártósoraikat, kutatási bázisukat viszont nem szállítják az adott régióba. A magasan képzett szakemberek iránti igény csökkenésével felértékelődik a felsőfokú szakképzés szerepe, a végzettek ugyanis kiváló, a változásokhoz alkalmazkodó alsó- és középvezetői posztot tölthetnek be.
Az alapképzésekről idén kerülnek ki az első hallgatók, a mesterképzéseken pedig most kezdhetik meg tanulmányaikat a diákok, így a tapasztalatok hiányában a cégek sem tudnak még véleményt alkotni a felsőoktatást megreformáló bolognai rendszer hatásairól. Ugyanakkor nem csupán az egyetemek, főiskolák, hanem a hallgatók jelentős részét alkalmazó ipar is jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben, több vállalat megszűnt ebben az időszakban, más szereplők pedig nagyobb, nemzetközi hatáskörre tettek szert.
„A folyamat következményeként csökkent a magasan képzett mérnökök iránti igény, hiszen a nemzetközivé váló ipari termelők ma már automatizált, illetve felautomatizált gyártást valósítanak meg. Az infrastruktúra így esetükben könnyen megteremthető az egyes országokban, a kutatásokat azonban nem a gyártás helyszínén, hanem az egyes központokban, vagy a kutatóbázisként szolgáló nagyobb egyetemeken végzik” - mondta el dr. Kocsis László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) általános rektorhelyettese.
Az új ipari környezethez azonban kiválóan tudnak alkalmazkodni a felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők, akik éppen az említett infrastruktúra sikeres alkalmazásához nyújthatnak segítséget. A műszaki területen belül képesek például az egyes gyártósorok átprogramozására, mellyel alsó és középvezetői poszton foglalhatnak helyet.
„A felsőfokú szakképzés ugyanakkor azoknak is megfelelő megoldási lehetőséget biztosít, akik később valamely alapszakon szeretnék folytatni tanulmányaikat. A nálunk megszerzett kreditpontok beszámíthatóságát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyes tanszékeivel kötött együttműködési megállapodás biztosítja” – mondta el dr. Kocsis László.
Emellett a fiatalok jövőbeni elhelyezkedését egyedülálló és a 21. századi igényekhez igazított képzéseivel biztosítja a MÜTF. A mechatronikai mérnökasszisztens képzés 2008-ban indult, energetikai mérnökasszisztensként pedig szeptembertől kezdhetik meg tanulmányaikat a fiatalok, a tervek szerint pedig 2012-től indulhat el a főiskolán a mechatronikai mérnök alapszak egyedülálló, lézertechnikai szakiránnyal.
