Az elmúlt másfél évtized változásai a felsőfokú szakképzésben tanulóknak kedveznek
Megváltozott az ipar struktúrája az elmúlt 15 évben: a fennmaradt és nemzetközi váló vállalatok ugyan különböző országokba telepítik gyártósoraikat, kutatási bázisukat viszont nem szállítják az adott régióba. A magasan képzett szakemberek iránti igény csökkenésével felértékelődik a felsőfokú szakképzés szerepe, a végzettek ugyanis kiváló, a változásokhoz alkalmazkodó alsó- és középvezetői posztot tölthetnek be.
Az alapképzésekről idén kerülnek ki az első hallgatók, a mesterképzéseken pedig most kezdhetik meg tanulmányaikat a diákok, így a tapasztalatok hiányában a cégek sem tudnak még véleményt alkotni a felsőoktatást megreformáló bolognai rendszer hatásairól. Ugyanakkor nem csupán az egyetemek, főiskolák, hanem a hallgatók jelentős részét alkalmazó ipar is jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben, több vállalat megszűnt ebben az időszakban, más szereplők pedig nagyobb, nemzetközi hatáskörre tettek szert.
„A folyamat következményeként csökkent a magasan képzett mérnökök iránti igény, hiszen a nemzetközivé váló ipari termelők ma már automatizált, illetve felautomatizált gyártást valósítanak meg. Az infrastruktúra így esetükben könnyen megteremthető az egyes országokban, a kutatásokat azonban nem a gyártás helyszínén, hanem az egyes központokban, vagy a kutatóbázisként szolgáló nagyobb egyetemeken végzik” - mondta el dr. Kocsis László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) általános rektorhelyettese.
Az új ipari környezethez azonban kiválóan tudnak alkalmazkodni a felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők, akik éppen az említett infrastruktúra sikeres alkalmazásához nyújthatnak segítséget. A műszaki területen belül képesek például az egyes gyártósorok átprogramozására, mellyel alsó és középvezetői poszton foglalhatnak helyet.
„A felsőfokú szakképzés ugyanakkor azoknak is megfelelő megoldási lehetőséget biztosít, akik később valamely alapszakon szeretnék folytatni tanulmányaikat. A nálunk megszerzett kreditpontok beszámíthatóságát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyes tanszékeivel kötött együttműködési megállapodás biztosítja” – mondta el dr. Kocsis László.
Emellett a fiatalok jövőbeni elhelyezkedését egyedülálló és a 21. századi igényekhez igazított képzéseivel biztosítja a MÜTF. A mechatronikai mérnökasszisztens képzés 2008-ban indult, energetikai mérnökasszisztensként pedig szeptembertől kezdhetik meg tanulmányaikat a fiatalok, a tervek szerint pedig 2012-től indulhat el a főiskolán a mechatronikai mérnök alapszak egyedülálló, lézertechnikai szakiránnyal.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
