Digitális szakadék a generációk között

A gyerekek – az internet generáció fiataljai – egyre több és több időt töltenek a televízió, a számítógép vagy a játékkonzolok előtt ülve. Egyes felmérések szerint ez az idő átlagosan napi hat órát is kitesz.

  • Eduline

A gyerekek harmada nem tudna a számítógépe nélkül élni. Az online élet iránt tanúsított ilyen fokú lelkesedés azonban akadályokat gördít a szülő és a gyerek közé. Hét éves koruktól a fiatalok nekiállnak, hogy multimédiás központot építsenek a szobájukban – telehordják azt játékkonzolokkal, MP3 lejátszókkal, és természetesen egyikük birodalmából sem hiányozhat az internet-kapcsolat sem. A lányok semmivel sem maradnak el a fiúk mögött, bár ők inkább a barátaikkal való csetelést részesítik előnyben, és inkább a laptopot viszik este az ágyba, nem pedig egy jó könyvet. Számos szülő kitiltotta ugyan a tévét a gyerekszobából, ám az internetet engedélyezte, arra gondolva, hogy majd segít a házi feladat elkészítésében. Ám a fiatalok sokkal inkább kapcsolatot építenek, mint kötelezettséget teljesítenek: 30%-uknak van blogja, és 62%-uk regisztrált valamiféle közösségi portálon. Ezzel arányosan a könyvolvasás egyre népszerűtlenebb, 4-6%-kal kevesebben szeretik ezzel tölteni a szabadidejüket.

Néhány rövid tény, számokban:

- Az ötévesek negyedének már van internet-kapcsolata a saját szobájában, minden harmadik nyolcévesnek pedig van mobiltelefonja.

- Ötből két 10 éves rendelkezik internet-kapcsolattal, de ötből négy még mindig szeret könyvet olvasni.

- A 13-16 évesek felének van internet-kapcsolata, átlagosan 2,2 órát töltenek a gép előtt. Majdnem mindegyiküknek van saját mobiltelefonja.

- Háromból egy tinédzser képtelen lenne a számítógépe nélkül élni, ötből egy pedig a tévé nélkül.

A diákok az iskolában kevesebbet és kelletlenebbül használják az internetet. Zavarja őket a kis sávszélesség, és az, hogy bizonyos oldalak nem elérhetőek számukra.

Tanya Byron pszichológus szerint a „digitális vízválasztók” egyre nőnek a családokban. Míg a gyermek szinte percek alatt mesterévé válik az internetnek és a videojátékoknak, addig a szülőknek és a nagyszülőknek fogalmuk sincs, mit látnak.

Már megint tele van spam-mel a postafiókom !

A mai gyerekek remek kommunikátorok, de a szó újabb értelmében. Egyre jobban hanyagolják a papír alapú információkat, és inkább a technikára támaszkodnak. A neten szörföznek, barátokkal beszélgetnek, és zenéket töltenek le – ráadásul mindezt egyszerre. Az idősebb generációnak nagyon nehezére esik felfogni és megérteni, mi is történik a gyerek szobájában, mivel ők teljesen más módon kommunikálnak.

„Apu mindig megpróbálja elmesélni nekem, hogy mi az újdonság az aznapi lapokban – de én már rég tudom” – mesélte egy 14 éves londoni fiú. Louis. Saját bevallása szerint látja a számítógép előtt töltött rengeteg idő veszélyét, de nem tudná elképzelni, milyen lenne a világ, ha nem lenne számítógép. „Szörnyű lenne. Azt hiszem, minden korombeli srácnak szörnyű lenne.”

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.