A gyerekek – az internet generáció fiataljai – egyre több és több időt töltenek a televízió, a számítógép vagy a játékkonzolok előtt ülve. Egyes felmérések szerint ez az idő átlagosan napi hat órát is kitesz.
A gyerekek harmada nem tudna a számítógépe nélkül élni. Az online élet iránt tanúsított ilyen fokú lelkesedés azonban akadályokat gördít a szülő és a gyerek közé. Hét éves koruktól a fiatalok nekiállnak, hogy multimédiás központot építsenek a szobájukban – telehordják azt játékkonzolokkal, MP3 lejátszókkal, és természetesen egyikük birodalmából sem hiányozhat az internet-kapcsolat sem. A lányok semmivel sem maradnak el a fiúk mögött, bár ők inkább a barátaikkal való csetelést részesítik előnyben, és inkább a laptopot viszik este az ágyba, nem pedig egy jó könyvet. Számos szülő kitiltotta ugyan a tévét a gyerekszobából, ám az internetet engedélyezte, arra gondolva, hogy majd segít a házi feladat elkészítésében. Ám a fiatalok sokkal inkább kapcsolatot építenek, mint kötelezettséget teljesítenek: 30%-uknak van blogja, és 62%-uk regisztrált valamiféle közösségi portálon. Ezzel arányosan a könyvolvasás egyre népszerűtlenebb, 4-6%-kal kevesebben szeretik ezzel tölteni a szabadidejüket.
Néhány rövid tény, számokban:
- Az ötévesek negyedének már van internet-kapcsolata a saját szobájában, minden harmadik nyolcévesnek pedig van mobiltelefonja.
- Ötből két 10 éves rendelkezik internet-kapcsolattal, de ötből négy még mindig szeret könyvet olvasni.
- A 13-16 évesek felének van internet-kapcsolata, átlagosan 2,2 órát töltenek a gép előtt. Majdnem mindegyiküknek van saját mobiltelefonja.
- Háromból egy tinédzser képtelen lenne a számítógépe nélkül élni, ötből egy pedig a tévé nélkül.
A diákok az iskolában kevesebbet és kelletlenebbül használják az internetet. Zavarja őket a kis sávszélesség, és az, hogy bizonyos oldalak nem elérhetőek számukra.
Tanya Byron pszichológus szerint a „digitális vízválasztók” egyre nőnek a családokban. Míg a gyermek szinte percek alatt mesterévé válik az internetnek és a videojátékoknak, addig a szülőknek és a nagyszülőknek fogalmuk sincs, mit látnak.
A mai gyerekek remek kommunikátorok, de a szó újabb értelmében. Egyre jobban hanyagolják a papír alapú információkat, és inkább a technikára támaszkodnak. A neten szörföznek, barátokkal beszélgetnek, és zenéket töltenek le – ráadásul mindezt egyszerre. Az idősebb generációnak nagyon nehezére esik felfogni és megérteni, mi is történik a gyerek szobájában, mivel ők teljesen más módon kommunikálnak.
„Apu mindig megpróbálja elmesélni nekem, hogy mi az újdonság az aznapi lapokban – de én már rég tudom” – mesélte egy 14 éves londoni fiú. Louis. Saját bevallása szerint látja a számítógép előtt töltött rengeteg idő veszélyét, de nem tudná elképzelni, milyen lenne a világ, ha nem lenne számítógép. „Szörnyű lenne. Azt hiszem, minden korombeli srácnak szörnyű lenne.”
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
