Hulladékból energia

Hosszú távon az energiaellátásban jelentkező problémák enyhítésére is alkalmas lehet, és új bioüzemanyag használatát teszi lehetővé az a gyakorlati technológia, melyet a Szegedi Tudományegyetem kutatói dolgoztak ki. A módszerrel ugyanis szénhidrát tartalmú értéktelen növényi hulladékokból olcsó és környezetbarát energia állítható elő.

  • Eduline
Az elmúlt hetekben az Európát sújtó gáz- és energiaválság, az ebből fakadó környezeti károk, valamint a bioetanol előállítását meghatározó gabonaárak mindinkább szükségessé teszik az alternatív energiaforrásokra irányuló kutatások és fejlesztések előtérbe helyezését. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar és a Konzorciumi partnerei, (SZTE-TTIK érintett tanszékei, Első Magyar Biogáz Egyesület és az ipari megvalósításban is érdekelt partnerek pl. Corax stb.) szakemberei hároméves kutatómunka eredményeképpen olyan technológiát dolgoztak ki, amely a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lignocellulóz tartalmú hulladékából – például bogyósgyümölcs préslepényből, cukorcirok szalmából – 55-60%-os hatékonysággal képes a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló etanolt előállítani.

Az eredmény környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő, hiszen a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kifejlesztett gyakorlati technológiának köszönhetően az élelmiszeripari nyersanyagok termelésekor- és feldolgozásakor keletkező hulladék teljeskörűen feldolgozható válik, - a bioetanol-fermentációból visszamaradó anyagok például biogáz- vagy jó minőségű komposzt előállítás céljára hasznosíthatóak. Mindennek köszönhetően a módszerrel tehát környezetbarát energia állítható elő a cellulóztartalmú hulladékból.

„A jelenlegi alkalmazások a bioetanol előállításánál könnyen lebontható szénhidrát tartalmú haszon- és takarmánynövényeket használnak, mint például a kukorica vagy a búza. Az elmúlt évek terméseredményei, a gabonaárak illetve a fejlődő országok tiltakozása miatt, ezek a növények nem jelentenek hosszú távú megoldást az ország energiaproblémájára. Az általunk kidolgozott módszer ezzel szemben növényi hulladékból képes előállítani az etanolt, ráadásul környezetbarát módon, anélkül hogy élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeket veszítenénk el. A három éves munka eredményeképp a gyakorlati technológia elkészült, jelenleg a konkrét technikai vonal felállításán, illetve a megoldások tökéletesítésén dolgozunk.” – hangsúlyozza Dr. Hodúr Cecília, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar tudományos dékánhelyettese.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.