Láthatatlan számítógépek az életminőség szolgálatában

Megalakult az Artemis Magyarország Nemzeti Technológiai Platform.

  • Eduline

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke kezdeményezésére 2008. december 5-én megalakult és megkezdte működését a beágyazott számítógépes rendszerek területének kutatásával és fejlesztésével foglalkozó technológiai platform, amelyben hazai ipari vállalatok, egyetemek, kutató központok és a felhasználók stratégiai partnerként működnek együtt.

A platform célja a beágyazott rendszerekhez kapcsolódó hazai prioritások, innovációs stratégiák és szakpolitika kialakítása, a szakterületen működő magyar cégek, intézmények versenyképességének növelése, az Európai kutatási programba történő bekapcsolódás.

Az Artemis-Magyarország Nemzeti technológiai Platform (ArtemisH NTP) hosszú távú közös gondolkodásra ösztönözi a beágyazott (információs) rendszerek technológiailag és gazdaságilag kiemelt területén érdekelt feleket a fenti célok elérésének érdekében.

A beágyazott számítógépes rendszerek általában láthatatlanok a felhasználó számára, de jelentősen növelik egy-egy eszköz hatékonyságát, legyen az autó, repülőgép, telefon, mosógép vagy televízió. A mai számítástechnikai rendszerek közel 90-a beágyazott a különböző gépekbe, eszközökbe. Az elmúlt évben közel 4 milliárd beágyazott mikroprocesszort építettek be, ez a szám 2010-re eléri a 16 milliárdot, 2020-ra pedig a 40 milliárdot.

Az Európai Artemis program a beágyazott rendszerek fejlesztésének területén 2018-ig 2,5 milliárd euró összértékű beruházást tervez az állami és a privát szektor közös finanszírozásában. Az októberben lezárult első fordulóban 12 kutatási projektet hagyott jóvá az Európai platform, összesen több mint 200 millió euró összértékben, amelyből 90 millió euró az állami finanszírozás, és több mint 100 millió euró a privát szektor és a kutató intézetek hozzájárulása. A 2009. januárjában induló projektekben 2 magyar cég is részt vesz a sikeres pályázatot követően. 

Az Artemis Magyarország Nemzeti Technológiai Platform az ARTEMISIA-val közösen, 2009. január 23-án Budapesten információs napot szervez. Az Artemis program második közös pályázati felhívása 2009. február végén jelenik meg, az információs nap kitűnő lehetőség a pályázati felhívásra történő felkészüléshez. A rendezvényen a résztvevők információt kapnak az Artemis Magyarországról, az ARTEMISIA-ról, a pályázati lehetőségekről, projekt javaslatokat, lehetséges partnereket ismerhetnek meg.

Kapcsolódó hivatkozások:

További információ és regisztráció

http://www.artemishungary.hu

ARTEMISIA

www.artemisia-association.eu
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.