A brit főváros iskoláinak környékéről több száz méteres körzetben kitiltják a gyorséttermeket és -boltokat.
Eduline
London jóval agresszívebb intézkedésekhez folyamodik annak érdekében, hogy diákjai egészségesen táplálkozzanak, ami azt mutatja, hogy a kormányzati szinten hozott intézkedések nem érik el kellő hatásukat az elhízott fiatalok számának csökkentésére vonatkozóan. A város vezetősége úgy döntött az országban elsőként, hogy az iskolák (valamint parkok, azaz minden olyan hely, ahol sok fiatal található) 400 méteres körzetén belül a jövőben nem lehet gyorséttermet, vagy készételeket árusító boltot nyitni.Kelet-Londonnak célja a városrészben, valamint a bevásárlóközpontokban nyíló gyorséttermek számának csökkentése is, valamint nyitva tartási idejük korlátozása. Clyde Loakes, a döntéshozó testület vezetője szerint a városrészben túl sok az egészségtelen gyorsételeket kínáló étterem és bolt. „Elegünk van ebből! Nem szeretnénk megmondani az embereknek, hogyan éljenek, de ebben a pillanatban lakosainknak nincs más választása, mint a tömérdek gyorsétel.”A kutatások ugyanis leszögezik: a diákok túlsúlyosságát úgy nem lehet visszafogni, hogy szinte rá vannak kényszerítve a gyorsételekre, mivel az egészséges táplálékokhoz csak étlapról lehet hozzájutniuk. A City University London tanulmánya azt mutatja, hogy ha az iskolavezetés meg is akadályozza diákjainak, hogy azok napközben elhagyják az iskolát, a tanulók inkább kihagyják a menzát, és hazafelé menet tömik magukba sok egészségtelen élelmiszert.Noha, úgy tűnik, hogy az iskolákba bevezetett egészségtudatos táplálkozást népszerűsítő kampányok hatékonyak, az iskolások a gyorsételeket jobban értékelik. A kutatást vezető Martin Caraher meglepődve tapasztalta, hogy a tanulók nagy száma tudomást sem vesz az egészséges ételekről.A kutatáshoz Tower Hamlets-ben végeztek felmérést a diákok között; mint kiderült a háztartások 97 százalékának közelében 10 percnyire található készétel-árusító. Egyes területeken több gyorsételt kínáló üzlet van, mint hagyományos élelmiszerbolt. „A gyerekekbe bele nevelik az ilyen típusú ételek fogyasztását, ezért nehéz harcolnunk ellene” – mondta. A szakember szerint támogatni kellene az egészséges ételeket az iskolai étkeztetésben, vagy akár ingyenessé téve vehetnék rá a diákokat arra, hogy helyesen táplálkozzanak.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
