Rátz-díjasok a reáloktatás védelmében.
A Rátz Tanár Úr Életműdíjas tanárok szerint az utóbbi idők reformlépései végképp kilátástalan helyzetbe hozták a reáloktatást. Egyöntetű a véleményük abban, hogy a kémia, a biológia és a fizika tantárgyak tanításának összevonása, valamint a tagozatos osztályok felszámolása katasztrofális következményekkel jár majd a természettudományos képzésben. Az intézkedések következményként a tehetséges gyerekek elkallódnak, a diákok reáltárgyak iránti érdeklődése és tudása még a mainál is mélyebbre zuhan.
Aggasztónak találják a reáloktatás jelenét és jövőjét a Rátz Tanár Úr Életműdíjjal jutalmazott pedagógusok. Véleményük szerint az már önmagában is szomorú, hogy napjainkra a látványos és szerethető, szemléltető oktatási módszereket szinte teljes egészében felváltotta a tiszta elmélet. Így még azok sem kedvelhetik meg a reáltárgyakat, akiknek lenne hozzá affinitása. Ezt tetézi, hogy a tagozatos oktatás egy-két kivételtől eltekintve megszűnt, és ezt a még meglévő fakultációk nem pótolhatják.
A díjazottak véleménye abban is egységes, hogy a természettudományos tárgyak összevont tanítását nem tartják járható útnak, mert az óhatatlanul az egy-egy tárgyban átadható tudás csökkenésével járna. Figyelembe kellene venni a nyugat-európai országok ebbéli tapasztalatait. Például Svájc 1995-ben a középfokú iskolákban bevezette az integrált természettudományos oktatást, amit egy 2007-es, egyhangúlag meghozott törvénnyel az eredeti állapotra állítottak vissza 2011-es határidővel.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a tanárképzés klasszikus terepei, a négyéves főiskolák a bolognai rendszerben már nem kaptak helyet. A jelen helyzetben viszont a hároméves, úgynevezett bachelor képesítéssel még nem lehet tanítani; az öt-, vagy hatéves, master fokozatú diplomával azonban már bármit lehet, nemcsak tanítani, és a végzősök félő, hogy mindent meg is tesznek, csak tanítaniuk ne kelljen. A pedagógusképzésben a bolognai szisztéma bevezetése hibás lépés volt, ezért a képzés minőségének javításával egyidejűleg sürgősen korrigálni kellene.
„Írországban, Finnországban vagy Dél-Koreában hasonló gondokkal küzdöttek, de képesek és hajlamosak voltak növelni az oktatásra fordított pénzt és energiát” − mondta Kroó Norbert akadémikus, az MTA elnökhelyettese, aki egyben a Rátz Tanár Úr Életműdíj kuratóriumának elnöke. Magyarországon csökken a gyerekek száma, de erre nem az iskolák összevonása és az elbocsátások lenne a jó válasz, amivel a megmaradt tanárokra még több teher hárul. Vagy ha igen, akkor az így megmaradt összeget legalább benn kellene hagyni az oktatási költségvetésben. A professzor hozzátette: egy-egy ilyen félresikerült lépés hamar nagyon sokat ronthat az oktatás amúgy is bizonytalan jövőjén, míg a javulás mindig csak hosszabb távon várható, ha volna rá szándék.
Az Ericsson Magyarország Kft., a Graphisoft R&D Zrt. és a Richter által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért célja, hogy ösztönözze a hazai képzést, ezen belül támogassa a középiskolák oktatással kapcsolatos személyi feltételeinek alakítását. A személyenként egymillió forint jutalommal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat minden évben a középiskolai reáloktatás azon pedagógusai kapják, akik életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai középiskolai természettudományos képzés színvonalának emeléséhez. Az elismeréseket az alapító cégek vezetői november 18-án, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adták át az idei nyolc díjazottnak.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
