Van megoldás a pályaválasztási kudarc elkerülésére

A fővárosi fiatalok harminchat százaléka pályaválasztási kudarcot él meg, vagyis több mint negyedük nem a tanult szakmát, szakterületet választaná, ha újra döntés előtt állna - derült ki az Origon, a közelmúltban vizsgált oktatási tanulmányból. De a magyar felnőtt munkavállalók sincsenek jobb helyzetben: harmaduk teljesen más irányban tanulna tovább a középiskola befejezése után, ha újrakezdhetné az életét, minden negyedik felnőtt pedig úgy érzi, nem a megfelelő pályát választotta. Az ehhez hasonló kudarcok elkerülésében segítene az Educatio Kht. által kidolgozott Diplomás Pályakövető Rendszer.

  • Edupress
Dániában 1981 óta egy országos intézmény irányítja a nevelési és pályaválasztási tanácsadás országos hálózatát, Nagy-Britanniában 1988 óta a pályaorientáció a nemzeti tanterv része, Franciaországban az 1996-1997-es tanév óta minden iskolában működik egy szülőkből és tanárokból álló tanácsadó testület, Spanyolországban pedig 1984 óta egyre több iskolában alkalmaznak pályaorientációs programokat. Ehhez képest Magyarországon 1982-ben megszűnt a pályaválasztási tanácsadói rendszer, és a pályaorientációval hivatásszerűen foglalkozó szakemberek száma is lecsökkent: négyszáz szakértőből a kilencvenes évek közepére mindössze negyven maradt.

Edupress
A másik probléma, hogy hazánkban a jelentkezési tendenciák a diploma értékéről jórészt szájhagyomány útján szerzett információkon, a társadalmi közvélekedésen, illetve a médiából érkező üzeneteken alapulnak. Emellett egyre több főiskolás és egyetemista panaszkodik arról, hogy senki nem adott nekik időben tanácsot a pályaorientációt illetően, illetve, hogy a szüleikre hallgattak, akik általában nem egy piacképes szakma elsajátítására buzdították őket, ezért nagyon nehezen boldogulnak. Az iskolák nagy részében pedig továbbra sincs pénz és órakeret a tanárok pályaorientációs továbbképzésére, és a diákok segítésére.

"A szükséges információk és a megfelelően felkészített szakembergárda hiányából fakadó problémákat hivatott kiváltani a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR), ami a felsőoktatás szereplői és a munkaadók közötti információáramlás erősítésével objektív útmutatást nyújtana a diploma értékeiről az eltérő érdeklődési körű diákoknak és szülőknek egyaránt" - mondta el Horváth Tamás, az Educatio Kht. programvezetője.

A programvezető hozzátette: "A pályakövetésből származó információk közvetlenül hasznosíthatóak lennének a pályaorientációban, például a diploma munkaerő-piaci értékének bemutatásával. A DPR segítene az átláthatóság és mérhetőség megteremtésében, megmutatná, hogy melyek az aktuális munkaerő-piaci igények, milyen gyakorlati tudásra és kompetenciára van igazán kereslet. A felsőoktatási képzés eredményeit emellett azért is fontos követni, mert a diploma nemcsak belépő a munkaerő-piaci érvényesüléshez, hanem mindenkinek egy életpálya-esély."

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.