Van megoldás a pályaválasztási kudarc elkerülésére

A fővárosi fiatalok harminchat százaléka pályaválasztási kudarcot él meg, vagyis több mint negyedük nem a tanult szakmát, szakterületet választaná, ha újra döntés előtt állna - derült ki az Origon, a közelmúltban vizsgált oktatási tanulmányból. De a magyar felnőtt munkavállalók sincsenek jobb helyzetben: harmaduk teljesen más irányban tanulna tovább a középiskola befejezése után, ha újrakezdhetné az életét, minden negyedik felnőtt pedig úgy érzi, nem a megfelelő pályát választotta. Az ehhez hasonló kudarcok elkerülésében segítene az Educatio Kht. által kidolgozott Diplomás Pályakövető Rendszer.

  • Edupress
Dániában 1981 óta egy országos intézmény irányítja a nevelési és pályaválasztási tanácsadás országos hálózatát, Nagy-Britanniában 1988 óta a pályaorientáció a nemzeti tanterv része, Franciaországban az 1996-1997-es tanév óta minden iskolában működik egy szülőkből és tanárokból álló tanácsadó testület, Spanyolországban pedig 1984 óta egyre több iskolában alkalmaznak pályaorientációs programokat. Ehhez képest Magyarországon 1982-ben megszűnt a pályaválasztási tanácsadói rendszer, és a pályaorientációval hivatásszerűen foglalkozó szakemberek száma is lecsökkent: négyszáz szakértőből a kilencvenes évek közepére mindössze negyven maradt.

Edupress
A másik probléma, hogy hazánkban a jelentkezési tendenciák a diploma értékéről jórészt szájhagyomány útján szerzett információkon, a társadalmi közvélekedésen, illetve a médiából érkező üzeneteken alapulnak. Emellett egyre több főiskolás és egyetemista panaszkodik arról, hogy senki nem adott nekik időben tanácsot a pályaorientációt illetően, illetve, hogy a szüleikre hallgattak, akik általában nem egy piacképes szakma elsajátítására buzdították őket, ezért nagyon nehezen boldogulnak. Az iskolák nagy részében pedig továbbra sincs pénz és órakeret a tanárok pályaorientációs továbbképzésére, és a diákok segítésére.

"A szükséges információk és a megfelelően felkészített szakembergárda hiányából fakadó problémákat hivatott kiváltani a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR), ami a felsőoktatás szereplői és a munkaadók közötti információáramlás erősítésével objektív útmutatást nyújtana a diploma értékeiről az eltérő érdeklődési körű diákoknak és szülőknek egyaránt" - mondta el Horváth Tamás, az Educatio Kht. programvezetője.

A programvezető hozzátette: "A pályakövetésből származó információk közvetlenül hasznosíthatóak lennének a pályaorientációban, például a diploma munkaerő-piaci értékének bemutatásával. A DPR segítene az átláthatóság és mérhetőség megteremtésében, megmutatná, hogy melyek az aktuális munkaerő-piaci igények, milyen gyakorlati tudásra és kompetenciára van igazán kereslet. A felsőoktatási képzés eredményeit emellett azért is fontos követni, mert a diploma nemcsak belépő a munkaerő-piaci érvényesüléshez, hanem mindenkinek egy életpálya-esély."

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.