Van megoldás a pályaválasztási kudarc elkerülésére

A fővárosi fiatalok harminchat százaléka pályaválasztási kudarcot él meg, vagyis több mint negyedük nem a tanult szakmát, szakterületet választaná, ha újra döntés előtt állna - derült ki az Origon, a közelmúltban vizsgált oktatási tanulmányból. De a magyar felnőtt munkavállalók sincsenek jobb helyzetben: harmaduk teljesen más irányban tanulna tovább a középiskola befejezése után, ha újrakezdhetné az életét, minden negyedik felnőtt pedig úgy érzi, nem a megfelelő pályát választotta. Az ehhez hasonló kudarcok elkerülésében segítene az Educatio Kht. által kidolgozott Diplomás Pályakövető Rendszer.

  • Edupress
Dániában 1981 óta egy országos intézmény irányítja a nevelési és pályaválasztási tanácsadás országos hálózatát, Nagy-Britanniában 1988 óta a pályaorientáció a nemzeti tanterv része, Franciaországban az 1996-1997-es tanév óta minden iskolában működik egy szülőkből és tanárokból álló tanácsadó testület, Spanyolországban pedig 1984 óta egyre több iskolában alkalmaznak pályaorientációs programokat. Ehhez képest Magyarországon 1982-ben megszűnt a pályaválasztási tanácsadói rendszer, és a pályaorientációval hivatásszerűen foglalkozó szakemberek száma is lecsökkent: négyszáz szakértőből a kilencvenes évek közepére mindössze negyven maradt.

Edupress
A másik probléma, hogy hazánkban a jelentkezési tendenciák a diploma értékéről jórészt szájhagyomány útján szerzett információkon, a társadalmi közvélekedésen, illetve a médiából érkező üzeneteken alapulnak. Emellett egyre több főiskolás és egyetemista panaszkodik arról, hogy senki nem adott nekik időben tanácsot a pályaorientációt illetően, illetve, hogy a szüleikre hallgattak, akik általában nem egy piacképes szakma elsajátítására buzdították őket, ezért nagyon nehezen boldogulnak. Az iskolák nagy részében pedig továbbra sincs pénz és órakeret a tanárok pályaorientációs továbbképzésére, és a diákok segítésére.

"A szükséges információk és a megfelelően felkészített szakembergárda hiányából fakadó problémákat hivatott kiváltani a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR), ami a felsőoktatás szereplői és a munkaadók közötti információáramlás erősítésével objektív útmutatást nyújtana a diploma értékeiről az eltérő érdeklődési körű diákoknak és szülőknek egyaránt" - mondta el Horváth Tamás, az Educatio Kht. programvezetője.

A programvezető hozzátette: "A pályakövetésből származó információk közvetlenül hasznosíthatóak lennének a pályaorientációban, például a diploma munkaerő-piaci értékének bemutatásával. A DPR segítene az átláthatóság és mérhetőség megteremtésében, megmutatná, hogy melyek az aktuális munkaerő-piaci igények, milyen gyakorlati tudásra és kompetenciára van igazán kereslet. A felsőoktatási képzés eredményeit emellett azért is fontos követni, mert a diploma nemcsak belépő a munkaerő-piaci érvényesüléshez, hanem mindenkinek egy életpálya-esély."

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.