A kevesebb keresetből élő szülők gyermekei gyakran egyedül maradnak a házi feladat megoldásával – derül ki egy kutatásból.
Hatházi Szilvia
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szegényebb közösségekben élők között az oktatáshoz való negatív hozzáállás apáról fiúra öröklődik, ezzel mintegy előre kiölik a gyerekekből a küzdelemre való hajlamot. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szülőknek nagyon fontos lenne nagyobb részt vállalni a gyermekeik iskolai tanulmányaiban, és mindenképpen szakítaniuk kellene időt arra, hogy segítsenek a házi feladat megoldásában.Több kutatás is kimutatta már, hogy nagy különbség van a szegényebb és a gazdagabb gyerekek teljesítménye között. Az egyik oka ennek a lemaradásnak pontosan az, hogy a szülők kevesebb időt és energiát fordítanak a tanulásra. Sok családnál a túl sok munka és a körülmények akadályozzák ezt meg, sok családnál azonban a szülők minden ok nélkül hagyják magukra a gyerekeket a leckével.A kutatások szerint ezeknek a szülőknek a nagy része nincs tisztában azzal, hogy ez milyen károkat okozhat. Sokuknak az iskolában szerzett személyes tapasztalatuk is közrejátszik abban, hogy igyekszenek távol tartani magukat a munkafüzetektől. Ezek a szülők általában szülői értekezletre sem járnak, tanteremben pedig akkor voltak utoljára, amikor ők maguk is diákok voltak.Tovább nehezíti a helyzetet, hogy azok a szülők, akik nem tanultak tovább, kevésbé tudnak segíteni gyermekeiket a házi feladatok megoldásában. Ráadásul általában nem is tartják fontosnak az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokat – így nem is ösztönzik őket kellőképpen. Ezzel számos lehetőségtől fosztják meg a saját gyerekeiket, sok esetben rejtve marad a tehetségük is, mert egyedül még azt sem tudják igazán felfedezni, hogy mi érdekli őket a leginkább.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.