Világbajnoki bronz az NYME oktatójának racketlon sportágban

Bronzérmet szerzett a németországi Fürthben rendezett racketlon világbajnokságon Sákovics Péter, a Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karának adjunktusa. A megmérettetésen 21 nemzet 440 versenyzője vett részt 12 kategóriában, Sákovics Péter a férfi C- és a szenior kategóriában indult.

  • Edupress
A férfi C kategóriában a rendkívül erős mezőnyben a 74 induló közül először egy osztrák versenyzőt búcsúztatott. Majd a svájciak éremesélyese ellen versenyzett, de ő sem tudta megállítani a szombathelyi racketlonost, aki így a 16 közé jutott. Itt a finnek válogatott játékosa majdnem legyőzte, ám kiváló fallabdával és tenisszel fordítani tudott az álláson, és bejutott a legjobb nyolc közé.

Ezt követően az osztrák ranglista 4. helyezettjével, Martin Kovával mérte össze erejét, aki nagyon megdolgoztatta Sákovicsot, ennek ellenére legyőzni nem tudta.

Az elődöntőben a későbbi világbajnok, a lengyel Leszek Borys volt az ellenfele, de az előző napi későig tartó játék a szenior kategóriában nem tette lehetővé a regenerálódást, mindössze három óra jutott az alvásra, emiatt a lengyel fiú győzött.

A bronzmeccsre aztán gyúrói segédlettel összekapta magát a vasi racketlonozó, és a csehek fiatal üdvöskéjét, Robert Stangelt magabiztos, jó játékkal legyőzte és megszerezte élete első világbajnoki érmét a nyílt kategóriában.

A 45 év feletti játékosokból álló szenior kategóriában ugyancsak erős mezőny startolt. A sorsolás a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal sem a szombathelyi racketlonosnak kedvezett, ismét gyorsan szembekerült a tavalyi világbajnokkal, Peter Bittárral, csak idén nem az első, hanem a harmadik fordulóban. Sákovics a maratoni szombati nap utolsó meccsén vasárnap hajnali kettőkor, közvetlenül a C-s elődöntő után már nem volt olyan fizikai állapotban, hogy legyőzze az immár kétszeres világbajnok svédet.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.