Világbajnoki bronz az NYME oktatójának racketlon sportágban

Bronzérmet szerzett a németországi Fürthben rendezett racketlon világbajnokságon Sákovics Péter, a Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karának adjunktusa. A megmérettetésen 21 nemzet 440 versenyzője vett részt 12 kategóriában, Sákovics Péter a férfi C- és a szenior kategóriában indult.

  • Edupress
A férfi C kategóriában a rendkívül erős mezőnyben a 74 induló közül először egy osztrák versenyzőt búcsúztatott. Majd a svájciak éremesélyese ellen versenyzett, de ő sem tudta megállítani a szombathelyi racketlonost, aki így a 16 közé jutott. Itt a finnek válogatott játékosa majdnem legyőzte, ám kiváló fallabdával és tenisszel fordítani tudott az álláson, és bejutott a legjobb nyolc közé.

Ezt követően az osztrák ranglista 4. helyezettjével, Martin Kovával mérte össze erejét, aki nagyon megdolgoztatta Sákovicsot, ennek ellenére legyőzni nem tudta.

Az elődöntőben a későbbi világbajnok, a lengyel Leszek Borys volt az ellenfele, de az előző napi későig tartó játék a szenior kategóriában nem tette lehetővé a regenerálódást, mindössze három óra jutott az alvásra, emiatt a lengyel fiú győzött.

A bronzmeccsre aztán gyúrói segédlettel összekapta magát a vasi racketlonozó, és a csehek fiatal üdvöskéjét, Robert Stangelt magabiztos, jó játékkal legyőzte és megszerezte élete első világbajnoki érmét a nyílt kategóriában.

A 45 év feletti játékosokból álló szenior kategóriában ugyancsak erős mezőny startolt. A sorsolás a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal sem a szombathelyi racketlonosnak kedvezett, ismét gyorsan szembekerült a tavalyi világbajnokkal, Peter Bittárral, csak idén nem az első, hanem a harmadik fordulóban. Sákovics a maratoni szombati nap utolsó meccsén vasárnap hajnali kettőkor, közvetlenül a C-s elődöntő után már nem volt olyan fizikai állapotban, hogy legyőzze az immár kétszeres világbajnok svédet.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.