Kiemelt reálosztály indul a budapesti Arany János gimnáziumban

A matematika, illetve a természettudományok iránt érdeklődő tehetséges fiatalok magasabb szintű képzése érdekében a következő tanévben, a 9. évfolyamon kiemelt reálosztályt indít az Arany János Általános Iskola és Gimnázium. A képzés beindítását és a reálképzés megteremtését a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Tudományos Akakdémia és a hazai nagyvállalatok támogatják. A képzést nyílt napon ismerteti a gimnázium december 10-11-én a Millenáris Park Fogadó épületében.

  • Edupress
A képzés célja a természettudományos gondolkodás fejlesztése, az emelt szintű érettségire, a pályázatokra, a tanulmányi, illetve tudományos versenyekre való felkészítés, az önállóság fejlesztése, az ECDL számítógépkezelői vizsga és két idegen nyelvből tett középfokú nyelvvizsga megszerzése. Ennek érdekében az induló 9. évfolyamos osztályban megelemték a matematika, az informatika, a kémia és az egyik idegen nyelv óráinak számát, ami 3-4 plusz óraszámot jelent hetente.

A gimnázium minden diák számára biztosítja a választás lehetőségét az emelt szintű matematika, fizika, kémia, biológia, informatika, történelem tantárgyak közül legalább kettőben, valamint a 11. osztálytól a második idegen nyelvet is emelt óraszámban tanulják majd a diákok.

Az oktatás színvonalát a matematika és a természettudományok területén akadémikusok, egyetemi tanárok rendszeres meghívásával is biztosítja az intézmény.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.