Boldogságórák: halottnak a csók

Noha Magyarországon igen kevés helyen tartanak mentálhigiénés órákat, és nagyja részt akkor sem az iskolai foglalkozás keretében történik az oktatás, egy friss brit tanulmány szerint amúgy is csak minimális hatással vannak a diákok magatartására a szociális és érzelmi készségek elsajátítására szolgáló leckék.

  • Eduline

A tanulás szociális és érzelmi nézőpontjait boncolgató Seal (Social and Emotional Aspects of Learning) program arra bátorítja a diákokat, hogy beszéljék meg érzéseiket, és kezeljék érzelmeiket. Ám egy új tanulmány szerint a projekt bizony nem éri el a kívánt hatást, sem az iskolában, sem odahaza nem fogható kézzel az eredmény. A Seal jelenleg a brit általános iskolák hatvan százalékában fut.

A szülők, tanárok és diákok, akik részt vettek a tanulmányban, úgy látják, hogy nincs semmi egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a program bármilyen hatással is lenne a szociális gyakorlat magjára, így a viselkedésre, empátiára, vagy az öntudatra. A jelentés szerint: „Nincs bizonyíték arra, hogy mindez hatással lenne bármilyen lényeges gyakorlatra.”

Mindenesetre a brit iskolákban 2011-ig bezárólag boldogságórákon vesznek részt a tanulók. Ezt követően az oktatási intézményeket felügyelő szerv, az Ofsted nekilát a jólét szerinti besorolásnak.

Egy 2007-ben végzett kezdeti kutatás szerint a Seal program erősíti a tanulmányi előmenetelt és a fegyelmet azáltal, hogy segít a gyerekeknek érzelmeik jobb megértésében, ám a Manchester Egyetem legutóbbi, 30 általános iskolát érintő vizsgálata szerint korántsem járulnak hozzá a jobb viselkedéshez azok az órák, melyeken a gyerekek a konfliktusokat, a kapcsolatokat, a céltudatosságot és az ehhez hasonló témákat vitathatják meg.

A kutatók az érzelmi intelligencia órák hatásairól hatszáz, 6-11 éves gyermeket, szüleiket és tanáraikat kérdezték. Noha, általános nézet volt, hogy a program jó hatással van a gyerekekre, egyetlen bizonyítékot sem találtak erre vonatkozóan. Csupán a tanárok kis része állította azt, hogy érezni a tanulók viselkedésén és szociális gyakorlatán a pozitív hatást.

Ám a kutatási eredmények szerint, ha valamilyen mértékben hasznosak is ezek az órák, az átvett tudást nem sikerül a diákoknak hazavinniük. Az egyik fiú, arra a kérdésre, hogy a csoportfoglalkozások alkalmával szerzett tapasztalatok segítségére vannak-e az iskola után, azt válaszolta: „Dehogy, most otthon törtem be az ablakot.”

Az érintett minisztérium szóvivője szerint a kutatás csupán egy fázisát látta a programnak. „A Seal nagyon jól működik számos iskolánkban országszerte, és segít a gyerekeinknek megbirkózni a helytelen viselkedéssel, valamint a durva bánásmóddal azáltal, hogy fejleszti az önkontrollt és a jó kapcsolatépítést” – mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.