Alapjaiban változhat a jelenlegi oktatási rendszer

Befejeződött a legnagyobb oktatási és tanulási kutatóprogram.

  • Eduline
Az oktatással kapcsolatos témákkal foglalkozó legnagyobb brit kutatási kezdeményezés kilenc évi folyamatos munka után a végéhez érkezett. A Teaching and Learning Research Programme (TLRP) az oktatás minden területét érintette: a beiskolázástól kezdve a tanítás minden fázisán át, beleértve a továbbtanulást, felsőoktatást, felnőtt- és szakképzést, a szakmai fejlődést, a gyakornoki munkát, egészen az élethosszig tartó tanulásig bezárólag. 

Az irányítást a program alapítója, az Economic and Social Research Council (ESRC) végezte, az Oktatási Intézet professzora, Andrew Pollard vezetésével. Azzal a céllal vágtak neki az évtizedes munkának, hogy az eredmények alapján fejlesszék, mind mennyiségileg, mind minőségileg a brit oktatást, és jobban alkalmazzák az ilyen irányú kutatási eredményeket. 

Pollard professzor szerint egyedülállóak a TLRP széleskörű, a tanítás-tanulás javítását szolgáló bizonyítékai, ami azt jelenti, hogy a jövőbeni irányelvek valódi tudáson alapulhatnak - azon, ahogyan az emberek a körülöttük lévő világot valójában megértik, és meghaladhatják a jelenlegi perspektívákat. „Tisztában vagyunk azzal, ezáltal olyan oktatási rendszer építésére van lehetőségünk, amely az emberek valós tanulási folyamatainak kézzelfoghatóságaira épül.” 

Noha a TLRP tapasztalatokra épülő fő munkafázisa véget ért, a 2009-es esztendő alatt további munkára lesz még szükség ahhoz, hogy növeljék alkalmazását és hatását. A program sikerességére alapozva, az ESRC és az Engineering Physical Science Research Council (EPSRC) újabb projekteket kezdeményezet arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobban bevonni a technológiát az oktatás javítása érdekében. 

Az ESRC vezetője, Ian Diamond professzor hozzátette: „A TLRP szervezetünk eddigi legnagyobb programja, amellyel az volt a célunk, hogy partnereink (Hefce, DCSF, városi képviselőtestületek) bevonásával az egyik legjobb minőségű kutatást hajtsuk végre a brit oktatás javítása érdekében. A kitűzött célokat elértük, amelynek nem csak az alkalmazottak, a szülők, a tanulók és tanáraik lesznek a nyertesei, hanem az egész nemzet.” 

Néhány főbb felfedezés:

- Jobb módszerek fejlesztése az olvasás tanításához a nehezen betűzhető szavakat megcélozva

- Azt megtanulni, hogyan kell tanulni, alapvető fontosságú ahhoz, hogy általánosságban is eredményt lehessen elérni az oktatás terén. Ezen a területen cél olyan gyakorlat kidolgozása, amely révén a diákok autonóm tanulókká válnak.

- Az első kutatások szerint a tanulócsoportokban történő oktatás hatékonyabbnak bizonyul a tantermi pedagógia többi formájához képest.

- Hogyan kezelhető az iskolák, valamint az otthon és az iskola közötti átmenet a diákok számára.

- A felsőoktatástól az alkalmazotti jogviszonyig terjedő szakasz kihívásainak figyelembe vétele az alkalmazhatóság és a szakmai ismeret szempontjából.

- A multinacionális vállalatokkal történő együttműködés felveti, hogy az irányelvet kidolgozóknak értékelniük kell azt az alapvető változást, ami a vállalatok képzett alkalmazottak foglalkoztatásának módjában ment végbe.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.