Befejeződött a legnagyobb oktatási és tanulási kutatóprogram.
Az oktatással kapcsolatos témákkal foglalkozó legnagyobb brit kutatási kezdeményezés kilenc évi folyamatos munka után a végéhez érkezett. A Teaching and Learning Research Programme (TLRP) az oktatás minden területét érintette: a beiskolázástól kezdve a tanítás minden fázisán át, beleértve a továbbtanulást, felsőoktatást, felnőtt- és szakképzést, a szakmai fejlődést, a gyakornoki munkát, egészen az élethosszig tartó tanulásig bezárólag.
Az irányítást a program alapítója, az Economic and Social Research Council (ESRC) végezte, az Oktatási Intézet professzora, Andrew Pollard vezetésével. Azzal a céllal vágtak neki az évtizedes munkának, hogy az eredmények alapján fejlesszék, mind mennyiségileg, mind minőségileg a brit oktatást, és jobban alkalmazzák az ilyen irányú kutatási eredményeket.
Pollard professzor szerint egyedülállóak a TLRP széleskörű, a tanítás-tanulás javítását szolgáló bizonyítékai, ami azt jelenti, hogy a jövőbeni irányelvek valódi tudáson alapulhatnak - azon, ahogyan az emberek a körülöttük lévő világot valójában megértik, és meghaladhatják a jelenlegi perspektívákat. „Tisztában vagyunk azzal, ezáltal olyan oktatási rendszer építésére van lehetőségünk, amely az emberek valós tanulási folyamatainak kézzelfoghatóságaira épül.”
Noha a TLRP tapasztalatokra épülő fő munkafázisa véget ért, a 2009-es esztendő alatt további munkára lesz még szükség ahhoz, hogy növeljék alkalmazását és hatását. A program sikerességére alapozva, az ESRC és az Engineering Physical Science Research Council (EPSRC) újabb projekteket kezdeményezet arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobban bevonni a technológiát az oktatás javítása érdekében.
Az ESRC vezetője, Ian Diamond professzor hozzátette: „A TLRP szervezetünk eddigi legnagyobb programja, amellyel az volt a célunk, hogy partnereink (Hefce, DCSF, városi képviselőtestületek) bevonásával az egyik legjobb minőségű kutatást hajtsuk végre a brit oktatás javítása érdekében. A kitűzött célokat elértük, amelynek nem csak az alkalmazottak, a szülők, a tanulók és tanáraik lesznek a nyertesei, hanem az egész nemzet.”
Néhány főbb felfedezés:
- Jobb módszerek fejlesztése az olvasás tanításához a nehezen betűzhető szavakat megcélozva
- Azt megtanulni, hogyan kell tanulni, alapvető fontosságú ahhoz, hogy általánosságban is eredményt lehessen elérni az oktatás terén. Ezen a területen cél olyan gyakorlat kidolgozása, amely révén a diákok autonóm tanulókká válnak.
- Az első kutatások szerint a tanulócsoportokban történő oktatás hatékonyabbnak bizonyul a tantermi pedagógia többi formájához képest.
- Hogyan kezelhető az iskolák, valamint az otthon és az iskola közötti átmenet a diákok számára.
- A felsőoktatástól az alkalmazotti jogviszonyig terjedő szakasz kihívásainak figyelembe vétele az alkalmazhatóság és a szakmai ismeret szempontjából.
- A multinacionális vállalatokkal történő együttműködés felveti, hogy az irányelvet kidolgozóknak értékelniük kell azt az alapvető változást, ami a vállalatok képzett alkalmazottak foglalkoztatásának módjában ment végbe.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
