Kezdődik az őszi érettségi időszak

Pénteken az írásbeli vizsgákkal veszi kezdetét az őszi érettségi időszak, a szóbeli vizsgákat pedig november közepétől tehetik le maturálók. Az idei őszi már a kilencedik érettségi, melyet a kétszintű vizsgarendszer szabályai szerint folytatnak le - tájékoztatott Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára.

  • Edupress
Edupress

Az őszi érettségi időszak az új rendszerben nem kizárólag a pótvizsgák megtételére szolgál, hanem összességében hét fajta vizsgát lehet letenni - mondta el Arató Gergely. Ezen vizsgáknak ebben az évben már csaknem fele előrehozott érettségi, annak érdekében választják ezt a középiskolások, hogy könnyítsék a saját későbbi érettségi vizsgájukat. Ebben az évben több mint 14 ezer diák tesz érettségit, a vizsgák száma közel 17 ezer, ebből 2 ezer emelt szintű.Az írásbeli vizsgák pénteken kezdődnek a nemzetiségi érettségivel és november 3-ig tartanak, ezt követően emelt szinten szóbeliznek a maturálók november 12-17. között, középszinten pedig november 20-28. között.

Az államtitkár kiemelte 46 emeltszintű, 101 középszintű vizsgatárgy van, hiszen minden tantárgyból idegen nyelven is lehet vizsgát tenni, ezzel azonban nem minden tantárgyban élnek a diákok."Az érettségi vizsga előkészületei megtörténtek, minden eszköz, feltétel rendelkezésre áll, hogy az érettségi is rendben sikerüljön" - tette hozzá Arató Gergely, és újságírói kérdésre azt is elmondta, a vizsgák finanszírozására összesen 80 millió forintot költ a tárca.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.