Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A pályakezdő álláskeresők magas elvárásai is szerepet játszanak abban, hogy a megfelelő pozíció megtalálása esetükben akár fél évig is eltarthat - többek között ez derült ki a JobInfo és KutatóCentrum közös online felméréséből. A kutatás az álláskeresési szokások mellett az álláskeresés során használt csatornákat és módszereket is vizsgálta.

A leggyorsabban a 18-29 éves fiatalok és a diplomások helyezkednek el - állapította meg a hazai munkaerőpiac sajátosságaival összecsengő jellegzetességet a JobInfo és KutatóCentrum közös online felmérése, melyben az álláskeresési szokásokat és módszereket vizsgálták."A fiatalok gyors elhelyezkedése egyrészt annak köszönhető, hogy sok munkáltató szívesebben foglalkoztatja az új generáció tagjait, másrészt az általuk keresett ágazatokban jellemzően több a nyitott pozíció" - mondta Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletágvezetője.Ez a korosztály leginkább adminisztrációs, asszisztensi munkát keres, emellett népszerű még az értékesítés és kereskedelem, valamint a marketing, pr és reklám szakma is. Utóbbi terület "fiatal szakma", hiszen a 18-24 éves korúak megközelítőleg nyolc százaléka szeretne ezen a területen elhelyezkedni, míg 30 év felett ez az arány a fele, 40 év felett pedig már csupán az álláskeresők két százaléka keres ilyen jellegű munkát.
Meddig várnak
"Úgy tűnik, hogy az idő még az álláskeresés kapcsán is megszépíti az emlékeket" - mondta Barcza Enikő. Azoknak a válaszadóknak ugyanis, akik a múltban kerestek állást, 27 százaléka egy hónapon belül rátalált a megfelelő pozícióra, míg a jelenleg álláskeresőknek közel 80 százaléka egy hónapnál régebben, több mint egyharmada pedig már legalább fél éve keres munkát. Az elhelyezkedést egyébként nem csak a kevés szabad pozíció, hanem az álláskeresők elvárásai is nehezítik. A megkérdezettek egynegyede középvezetői állást pályázna meg, több mint négy százaléka pedig felsővezetői vagy cégvezetői pozícióra vágyik. Ezek az arányok a teljes mintára vetítve reálisak is lehetnek, ugyanakkor meglepő, hogy a 18-24 éves korosztály több mint egyötöde szintén vezetői pozícióra jelentkezne, annak ellenére, hogy jellemzően még nincs meg az ehhez szükséges tapasztalata.
A férfiak a nemi szerepeknek megfelelően ambiciózusabbak: több mint 44 százalékuk legalább középvezetőként szeretne elhelyezkedni, míg a nőknél ugyanez az arány csupán 22 százalék.
A megpályázott pozíció mellett a munkahely által kínált lehetőségek is nagy súllyal esnek latba: egy álláshirdetésben a megkérdezettek számára a cég elvárásai, a feladatkör és a munkavégzés pontos helye mellett ez a szempont a legfontosabb. Ez alapján elmondható, hogy - habár a fizetés is fontos - a magyar munkavállalók jól motiválhatók magával a munkával is.A kutatás ezeken a kérdéseken kívül részletesen vizsgálta az álláskeresés során alkalmazott módszereket és csatornákat, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások - így a fejvadász és munkaerő-közvetítő cégek - ismertségét és megítélését.
A kutatásról
A JobInfo és a KutatóCentrum 2008 szeptemberében végzett online felmérést a magyarországi álláskeresők körében. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon az álláskeresés során használt módszerekről és csatornákról, feltárja az álláskeresési szokásokat és kapcsolódó attitűdöket, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások ismertségét, megítélését. A kutatáshoz a mintát egyrészt a JobInfo.hu portál regisztrált felhasználóiból (17 ezer válaszadó), másrészt a 18-59 éves budapestiekből és 50 ezer fő feletti városokban élőkből (1200 válaszadó) vették. Ez utóbbi csoport a KSH adatai alapján életkor, nem és régió szerint reprezentatív.
(
)
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.