A fiatalok vezetők lennének - álláskeresési szokásokról készítettek felmérést

A pályakezdő álláskeresők magas elvárásai is szerepet játszanak abban, hogy a megfelelő pozíció megtalálása esetükben akár fél évig is eltarthat - többek között ez derült ki a JobInfo és KutatóCentrum közös online felméréséből. A kutatás az álláskeresési szokások mellett az álláskeresés során használt csatornákat és módszereket is vizsgálta.

  • Edupress
Edupress

A leggyorsabban a 18-29 éves fiatalok és a diplomások helyezkednek el - állapította meg a hazai munkaerőpiac sajátosságaival összecsengő jellegzetességet a JobInfo és KutatóCentrum közös online felmérése, melyben az álláskeresési szokásokat és módszereket vizsgálták."A fiatalok gyors elhelyezkedése egyrészt annak köszönhető, hogy sok munkáltató szívesebben foglalkoztatja az új generáció tagjait, másrészt az általuk keresett ágazatokban jellemzően több a nyitott pozíció" - mondta Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletágvezetője.Ez a korosztály leginkább adminisztrációs, asszisztensi munkát keres, emellett népszerű még az értékesítés és kereskedelem, valamint a marketing, pr és reklám szakma is. Utóbbi terület "fiatal szakma", hiszen a 18-24 éves korúak megközelítőleg nyolc százaléka szeretne ezen a területen elhelyezkedni, míg 30 év felett ez az arány a fele, 40 év felett pedig már csupán az álláskeresők két százaléka keres ilyen jellegű munkát.

Meddig várnak

"Úgy tűnik, hogy az idő még az álláskeresés kapcsán is megszépíti az emlékeket" - mondta Barcza Enikő. Azoknak a válaszadóknak ugyanis, akik a múltban kerestek állást, 27 százaléka egy hónapon belül rátalált a megfelelő pozícióra, míg a jelenleg álláskeresőknek közel 80 százaléka egy hónapnál régebben, több mint egyharmada pedig már legalább fél éve keres munkát. Az elhelyezkedést egyébként nem csak a kevés szabad pozíció, hanem az álláskeresők elvárásai is nehezítik. A megkérdezettek egynegyede középvezetői állást pályázna meg, több mint négy százaléka pedig felsővezetői vagy cégvezetői pozícióra vágyik. Ezek az arányok a teljes mintára vetítve reálisak is lehetnek, ugyanakkor meglepő, hogy a 18-24 éves korosztály több mint egyötöde szintén vezetői pozícióra jelentkezne, annak ellenére, hogy jellemzően még nincs meg az ehhez szükséges tapasztalata.

A férfiak a nemi szerepeknek megfelelően ambiciózusabbak: több mint 44 százalékuk legalább középvezetőként szeretne elhelyezkedni, míg a nőknél ugyanez az arány csupán 22 százalék.

A megpályázott pozíció mellett a munkahely által kínált lehetőségek is nagy súllyal esnek latba: egy álláshirdetésben a megkérdezettek számára a cég elvárásai, a feladatkör és a munkavégzés pontos helye mellett ez a szempont a legfontosabb. Ez alapján elmondható, hogy - habár a fizetés is fontos - a magyar munkavállalók jól motiválhatók magával a munkával is.A kutatás ezeken a kérdéseken kívül részletesen vizsgálta az álláskeresés során alkalmazott módszereket és csatornákat, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások - így a fejvadász és munkaerő-közvetítő cégek - ismertségét és megítélését.

A kutatásról

A JobInfo és a KutatóCentrum 2008 szeptemberében végzett online felmérést a magyarországi álláskeresők körében. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon az álláskeresés során használt módszerekről és csatornákról, feltárja az álláskeresési szokásokat és kapcsolódó attitűdöket, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások ismertségét, megítélését. A kutatáshoz a mintát egyrészt a JobInfo.hu portál regisztrált felhasználóiból (17 ezer válaszadó), másrészt a 18-59 éves budapestiekből és 50 ezer fő feletti városokban élőkből (1200 válaszadó) vették. Ez utóbbi csoport a KSH adatai alapján életkor, nem és régió szerint reprezentatív.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.