A fiatalok vezetők lennének - álláskeresési szokásokról készítettek felmérést

A pályakezdő álláskeresők magas elvárásai is szerepet játszanak abban, hogy a megfelelő pozíció megtalálása esetükben akár fél évig is eltarthat - többek között ez derült ki a JobInfo és KutatóCentrum közös online felméréséből. A kutatás az álláskeresési szokások mellett az álláskeresés során használt csatornákat és módszereket is vizsgálta.

  • Edupress
Edupress

A leggyorsabban a 18-29 éves fiatalok és a diplomások helyezkednek el - állapította meg a hazai munkaerőpiac sajátosságaival összecsengő jellegzetességet a JobInfo és KutatóCentrum közös online felmérése, melyben az álláskeresési szokásokat és módszereket vizsgálták."A fiatalok gyors elhelyezkedése egyrészt annak köszönhető, hogy sok munkáltató szívesebben foglalkoztatja az új generáció tagjait, másrészt az általuk keresett ágazatokban jellemzően több a nyitott pozíció" - mondta Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletágvezetője.Ez a korosztály leginkább adminisztrációs, asszisztensi munkát keres, emellett népszerű még az értékesítés és kereskedelem, valamint a marketing, pr és reklám szakma is. Utóbbi terület "fiatal szakma", hiszen a 18-24 éves korúak megközelítőleg nyolc százaléka szeretne ezen a területen elhelyezkedni, míg 30 év felett ez az arány a fele, 40 év felett pedig már csupán az álláskeresők két százaléka keres ilyen jellegű munkát.

Meddig várnak

"Úgy tűnik, hogy az idő még az álláskeresés kapcsán is megszépíti az emlékeket" - mondta Barcza Enikő. Azoknak a válaszadóknak ugyanis, akik a múltban kerestek állást, 27 százaléka egy hónapon belül rátalált a megfelelő pozícióra, míg a jelenleg álláskeresőknek közel 80 százaléka egy hónapnál régebben, több mint egyharmada pedig már legalább fél éve keres munkát. Az elhelyezkedést egyébként nem csak a kevés szabad pozíció, hanem az álláskeresők elvárásai is nehezítik. A megkérdezettek egynegyede középvezetői állást pályázna meg, több mint négy százaléka pedig felsővezetői vagy cégvezetői pozícióra vágyik. Ezek az arányok a teljes mintára vetítve reálisak is lehetnek, ugyanakkor meglepő, hogy a 18-24 éves korosztály több mint egyötöde szintén vezetői pozícióra jelentkezne, annak ellenére, hogy jellemzően még nincs meg az ehhez szükséges tapasztalata.

A férfiak a nemi szerepeknek megfelelően ambiciózusabbak: több mint 44 százalékuk legalább középvezetőként szeretne elhelyezkedni, míg a nőknél ugyanez az arány csupán 22 százalék.

A megpályázott pozíció mellett a munkahely által kínált lehetőségek is nagy súllyal esnek latba: egy álláshirdetésben a megkérdezettek számára a cég elvárásai, a feladatkör és a munkavégzés pontos helye mellett ez a szempont a legfontosabb. Ez alapján elmondható, hogy - habár a fizetés is fontos - a magyar munkavállalók jól motiválhatók magával a munkával is.A kutatás ezeken a kérdéseken kívül részletesen vizsgálta az álláskeresés során alkalmazott módszereket és csatornákat, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások - így a fejvadász és munkaerő-közvetítő cégek - ismertségét és megítélését.

A kutatásról

A JobInfo és a KutatóCentrum 2008 szeptemberében végzett online felmérést a magyarországi álláskeresők körében. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon az álláskeresés során használt módszerekről és csatornákról, feltárja az álláskeresési szokásokat és kapcsolódó attitűdöket, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások ismertségét, megítélését. A kutatáshoz a mintát egyrészt a JobInfo.hu portál regisztrált felhasználóiból (17 ezer válaszadó), másrészt a 18-59 éves budapestiekből és 50 ezer fő feletti városokban élőkből (1200 válaszadó) vették. Ez utóbbi csoport a KSH adatai alapján életkor, nem és régió szerint reprezentatív.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.