A jövő nagypolitikáját és a későbbi nemzetközi kapcsolatokat is befolyásolhatják azok a diákcsere-programok, amelyeket az American Field Service Nemzetközi Csereprogram Alapítvány szervez - mondta Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a kultúrák közötti párbeszéd napján tartott sajtótájékoztatón.
Mandur László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a fiatalok között kialakult barátságok az egyéves külföldi tanulás után nem érnek véget. Sokáig, jó esetben örökre megőrződnek ezek a kapcsolatok, amelyek a későbbiekben a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatokban kamatozhatnak - mondta. Az AFS tevékenységét olyan kezdeményezésnek nevezte, amelynek "a globalizált világban örülni kell", mert a modern korban "a földrajzi távolságok nem jelentenek távolságot az emberi kapcsolatokban". Kijelentette: a civil szervezeteknek és az embereknek is van joguk "összekapaszkodni, befolyásolni a világ fejlődését".
Hozzátette: akik egyszer már megfogták egymás kezét, barátkoztak, később is nehezebben háborúzhatnak egymás ellen, mert tisztelik a másikat. A különböző népek érintkezési nyelvének a kultúrát mondta, melynek segítségével jobban képesek az emberek megérteni más kultúrákat, értékeket, érzéseket.Miklós Anett, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: az AFS 2008. szeptember 26-át, az európai nyelvek világnapját választotta a kultúrák közötti párbeszéd napjául. Ezen a napon az AFS Európa 500 városában olyan rendezvényeket szervez, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az interkulturális tanulás, a kultúrák közötti párbeszéd és a csereprogramok világával. Magyarország AFS-hez való csatlakozása, 1990 óta csaknem 1200 külföldi középiskolás diák töltött el egy tanévet Magyarországon, és több mint 1200 magyar tanuló folytathatta tanulmányait 40 országban. A csereprogramok 600 önkéntes munkatárs, csaknem 3000 magyar család, és több mint 250 középiskola közreműködésével jöttek létre. A kultúrák párbeszéde napján tíz városban találkozhatnak az érdeklődők magyar és külföldi cserediákokkal, a szervezet önkénteseivel - közölte az igazgató. Az AFS-t az első és második világháborúban önkéntes mentősofőrként tevékenykedő egyetemisták hozták létre a nemzetek megbékélésének segítéséért. A szervezet 1947-ben elsőként kezdett diákcserékkel foglalkozni, idővel a világ legnagyobb diákcsere-szervezetévé nőtte ki magát. Az AFS fő célja, hogy a diákok egy tanév alatt megismerjék a nemzeteket, kultúrákat és fejlesszék nyelvtudásukat. Magyarország eddig 15 országból fogadott fiatalokat Ázsiából, többi között Japánból, Kínából és Thaiföldről, sokan érkeztek Németországból és az Egyesült Államokból is.MTI
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
