Ezekben a középiskolákban írták a legjobb matekérettségit
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
A jövő nagypolitikáját és a későbbi nemzetközi kapcsolatokat is befolyásolhatják azok a diákcsere-programok, amelyeket az American Field Service Nemzetközi Csereprogram Alapítvány szervez - mondta Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a kultúrák közötti párbeszéd napján tartott sajtótájékoztatón.
Mandur László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a fiatalok között kialakult barátságok az egyéves külföldi tanulás után nem érnek véget. Sokáig, jó esetben örökre megőrződnek ezek a kapcsolatok, amelyek a későbbiekben a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatokban kamatozhatnak - mondta. Az AFS tevékenységét olyan kezdeményezésnek nevezte, amelynek "a globalizált világban örülni kell", mert a modern korban "a földrajzi távolságok nem jelentenek távolságot az emberi kapcsolatokban". Kijelentette: a civil szervezeteknek és az embereknek is van joguk "összekapaszkodni, befolyásolni a világ fejlődését".
Hozzátette: akik egyszer már megfogták egymás kezét, barátkoztak, később is nehezebben háborúzhatnak egymás ellen, mert tisztelik a másikat. A különböző népek érintkezési nyelvének a kultúrát mondta, melynek segítségével jobban képesek az emberek megérteni más kultúrákat, értékeket, érzéseket.
Miklós Anett, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: az AFS 2008. szeptember 26-át, az európai nyelvek világnapját választotta a kultúrák közötti párbeszéd napjául. Ezen a napon az AFS Európa 500 városában olyan rendezvényeket szervez, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az interkulturális tanulás, a kultúrák közötti párbeszéd és a csereprogramok világával.
Magyarország AFS-hez való csatlakozása, 1990 óta csaknem 1200 külföldi középiskolás diák töltött el egy tanévet Magyarországon, és több mint 1200 magyar tanuló folytathatta tanulmányait 40 országban. A csereprogramok 600 önkéntes munkatárs, csaknem 3000 magyar család, és több mint 250 középiskola közreműködésével jöttek létre. A kultúrák párbeszéde napján tíz városban találkozhatnak az érdeklődők magyar és külföldi cserediákokkal, a szervezet önkénteseivel - közölte az igazgató.
Az AFS-t az első és második világháborúban önkéntes mentősofőrként tevékenykedő egyetemisták hozták létre a nemzetek megbékélésének segítéséért. A szervezet 1947-ben elsőként kezdett diákcserékkel foglalkozni, idővel a világ legnagyobb diákcsere-szervezetévé nőtte ki magát. Az AFS fő célja, hogy a diákok egy tanév alatt megismerjék a nemzeteket, kultúrákat és fejlesszék nyelvtudásukat. Magyarország eddig 15 országból fogadott fiatalokat Ázsiából, többi között Japánból, Kínából és Thaiföldről, sokan érkeztek Németországból és az Egyesült Államokból is.
MTI
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.