Mandur László: a jövő nagypolitikáját is befolyásolhatják a diákcsere-programok

A jövő nagypolitikáját és a későbbi nemzetközi kapcsolatokat is befolyásolhatják azok a diákcsere-programok, amelyeket az American Field Service Nemzetközi Csereprogram Alapítvány szervez - mondta Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a kultúrák közötti párbeszéd napján tartott sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Mandur László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a fiatalok között kialakult barátságok az egyéves külföldi tanulás után nem érnek véget. Sokáig, jó esetben örökre megőrződnek ezek a kapcsolatok, amelyek a későbbiekben a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatokban kamatozhatnak - mondta. Az AFS tevékenységét olyan kezdeményezésnek nevezte, amelynek "a globalizált világban örülni kell", mert a modern korban "a földrajzi távolságok nem jelentenek távolságot az emberi kapcsolatokban". Kijelentette: a civil szervezeteknek és az embereknek is van joguk "összekapaszkodni, befolyásolni a világ fejlődését".

   

Hozzátette: akik egyszer már megfogták egymás kezét, barátkoztak, később is nehezebben háborúzhatnak egymás ellen, mert tisztelik a másikat. A különböző népek érintkezési nyelvének a kultúrát mondta, melynek segítségével jobban képesek az emberek megérteni más kultúrákat, értékeket, érzéseket.

Miklós Anett, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: az AFS 2008. szeptember 26-át, az európai nyelvek világnapját választotta a kultúrák közötti párbeszéd napjául. Ezen a napon az AFS Európa 500 városában olyan rendezvényeket szervez, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az interkulturális tanulás, a kultúrák közötti párbeszéd és a csereprogramok világával.

   

Magyarország AFS-hez való csatlakozása, 1990 óta csaknem 1200 külföldi középiskolás diák töltött el egy tanévet Magyarországon, és több mint 1200 magyar tanuló folytathatta tanulmányait 40 országban. A csereprogramok 600 önkéntes munkatárs, csaknem 3000 magyar család, és több mint 250 középiskola közreműködésével jöttek létre. A kultúrák párbeszéde napján tíz városban találkozhatnak az érdeklődők magyar és külföldi cserediákokkal, a szervezet önkénteseivel - közölte az igazgató.

   

Az AFS-t  az első és második világháborúban önkéntes mentősofőrként tevékenykedő egyetemisták hozták létre a nemzetek megbékélésének segítéséért. A szervezet 1947-ben elsőként kezdett diákcserékkel foglalkozni, idővel a világ legnagyobb diákcsere-szervezetévé nőtte ki magát. Az AFS fő célja, hogy a diákok egy tanév alatt megismerjék a nemzeteket, kultúrákat és fejlesszék nyelvtudásukat. Magyarország eddig 15 országból fogadott fiatalokat Ázsiából, többi között Japánból, Kínából és Thaiföldről,  sokan érkeztek Németországból és az Egyesült Államokból is.

MTI

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.