Mátyás az igazságos

Az országban az első esélyegyenlőségi szakot indítja el a Mátyás királyról elnevezett Budapesti Corvinus Egyetem.

  • Edupress

Jövő februártól indul útjára az esélyegyenlőségi szak a Közgazdasági Továbbképző Intézetben. A kétéves továbbképzés elvégzése után a hallgatók az alapvégzettség függvényében szakközgazdász vagy szakértő megnevezésű diplomát kapnak. "Az uniós tagságból eredő esélyegyenlőségi követelmények és az állandóan újratermelődő társadalmi hátrányok teszik szükségessé az adott képzést", hangsúlyozta Koncz Katalin, egyetemi tanár, a képzést létrehozó szakbizottság elnöke. "A megkülönböztetések felismerése és felszámolása egyben a gazdasági felemelkedés kulcsa, de az ország külső és belső megítélése is sokban függ attól, hogy az milyen esélyeket biztosít állampolgárai számára" - tette hozzá az egyetemi oktató. A felmérések alapján azonban hazánk a legkonzervatívabb ország a közép-kelet-európai régióban, a lakosság nagy része a hagyományos szerepfelosztásban gondolkodik, így az esélyegyenlőségi szakértőkre az élet számos területén szükség van: a köz- és magánszféra minden szintjén.

A gyorsan változó ismeretek világában a képzés naprakész információkat képes közölni hallgatóival, az alacsony létszám pedig a diákok interaktív részvételét teszi lehetővé. Az így létrehozandó szakértői hálózat az "esélyegyenlőség barát" társadalmi szemlélet elterjesztésével segíti a hátrányos helyzetű rétegek (a nők, a kisgyermekkel rendelkezők, a romák, a fogyatékossággal-, és az elmaradott régiókban élők) társadalmi, munkaerő-piaci integrációját, csökkenti a hátrányos helyzetű rétegek elleni diszkriminációt. Az egyenlő elbánás elve így jobban érvényesülhet az álláshirdetésekben, a felvételkor, a munkahelyi előremenetel, valamint a bérezés és képzés során.A két év folyamán szociológiai, pszichológiai, gazdasági, európai uniós, készség- és képességfejlesztési, valamint kommunikációs elméleti és gyakorlati ismereteket adnak át az oktatók. A képzés célja a társadalom különböző szegmenseinek érdekérvényesítő képességének javítása, a későbbiekben pedig pályaváltási lehetőséget szeretnének ezzel biztosítani az idősebb, 40-45 éves korosztály számára. A hallgatókat az oktatók mellett olyan szakemberek is tanítják majd, akik munkájuk során is esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkoznak.

Forrás: www.edupress.hu

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu