A diákmunkát népszerűsítette rendhagyó módon a Fürge Diák

Augusztus utolsó heteiben látványosan henyélő diákmunkások tűntek fel az ország tizenhét strandján, "Nálunk ez is diákmunka!" feliratú molinók alatt elhelyezett nyugágyakon pihenve. A Fürge Diák Iskolaszövetkezet akciójának üzenete az volt, hogy a diákmunka nagyszerű élmény is lehet, ha jól csinálják.

  • Edupress
Edupress

A második legnagyobb, országos hálózattal rendelkező iskolaszövetkezet szokatlan nyárbúcsúztató akciójának célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a diákmunka-vállalás előnyeire: a diákmunka kellemes oldalaira, és "élményszerűségére".A strandokon megjelenő diákmunkások egy "Nálunk ez is diákmunka!" feliratú molinó alatt napoztak, mialatt a strandokat látogató érdeklődőknek helyben segítettek a regisztrációban a Fürge Diák adatbázisában. A strandokon való megjelenések gerilla-jelleggel zajlottak, vagyis nem egyszerű reklámüzenettel, hanem figyelemfelkeltő akcióval: henyélő diákokkal és a munka élményjellegét hangsúlyozó feliratokkal.

Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet kommunikációs vezetője elmondta, "a FürgeDiákok a strandokon nemcsak kellemes látványt nyújtottak, hanem reményei szerint ellensúlyozták a diákmunkáról manapság keringő városi legendák hatását is. Utóbbi sajnos nagyon sokat árt a hazai diákmunka presztízsének."Az országosan tizenhét helyszínen zajló gerillaakció több-száz diáknak hozta meg a kedvét a munkavállalásra, amely ugyanilyen számú Fürge Diák munkaregisztrációban is megnyilvánult.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.