Műszaki képzés indul a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján

Mechatronikai és logisztikai szakemberek képzése kezdődik meg szeptembertől a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF) - ismertette a főiskola rektora az intézmény tanévnyitóján. Az új képzés oktatási programját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve dolgozták ki. Az elméleti oktatást a főiskolán kapják a hallgatók, a gyakorlatot pedig a közelmúltban egymilliárd forintos beruházással létrehozott Térségi Integrált Szakképzési Központban és a Péch Antal Szakközépiskolában sajátítják el.

  • Edupress

A főiskolára összesen 537 diákot vettek fel, ez a korábbi évek adataihoz képest tíz százalékos csökkenést jelent, ami megfelel a magyar felsőoktatás átlagának. Az intézmény budapesti tagozatán 111 nappalis és 135 levelezős, Tatabányán pedig 170 nappalis és 121 levelezős hallgató kezdheti meg tanulmányait.

A 16. tanévét megkezdő intézmény gazdaságtudományi felsőfokú szakképzési kínálatát is megújította, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintézői és Európai Uniós üzleti szakügyintézői képzéseket indítottak.

Látszólag meglepő fordulat egy gazdasági főiskola képzését a kevésbé népszerű műszaki szakok irányában bővíteni, de a logisztika szervesen kapcsolódik egy gazdasági szakember - elsősorban a kereskedők, külkereskedők életéhez, a mechatronika pedig az egyik legnépszerűbb szak volt idén, 426 ponttal lehetett csak bekerülni a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronika képzésére. Vagyis a két intézmény közös szaka valószínűleg keresett lesz.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.