Műszaki képzés indul a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján

Mechatronikai és logisztikai szakemberek képzése kezdődik meg szeptembertől a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF) - ismertette a főiskola rektora az intézmény tanévnyitóján. Az új képzés oktatási programját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve dolgozták ki. Az elméleti oktatást a főiskolán kapják a hallgatók, a gyakorlatot pedig a közelmúltban egymilliárd forintos beruházással létrehozott Térségi Integrált Szakképzési Központban és a Péch Antal Szakközépiskolában sajátítják el.

  • Edupress

A főiskolára összesen 537 diákot vettek fel, ez a korábbi évek adataihoz képest tíz százalékos csökkenést jelent, ami megfelel a magyar felsőoktatás átlagának. Az intézmény budapesti tagozatán 111 nappalis és 135 levelezős, Tatabányán pedig 170 nappalis és 121 levelezős hallgató kezdheti meg tanulmányait.

A 16. tanévét megkezdő intézmény gazdaságtudományi felsőfokú szakképzési kínálatát is megújította, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintézői és Európai Uniós üzleti szakügyintézői képzéseket indítottak.

Látszólag meglepő fordulat egy gazdasági főiskola képzését a kevésbé népszerű műszaki szakok irányában bővíteni, de a logisztika szervesen kapcsolódik egy gazdasági szakember - elsősorban a kereskedők, külkereskedők életéhez, a mechatronika pedig az egyik legnépszerűbb szak volt idén, 426 ponttal lehetett csak bekerülni a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronika képzésére. Vagyis a két intézmény közös szaka valószínűleg keresett lesz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.