Műszaki képzés indul a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján

Mechatronikai és logisztikai szakemberek képzése kezdődik meg szeptembertől a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF) - ismertette a főiskola rektora az intézmény tanévnyitóján. Az új képzés oktatási programját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve dolgozták ki. Az elméleti oktatást a főiskolán kapják a hallgatók, a gyakorlatot pedig a közelmúltban egymilliárd forintos beruházással létrehozott Térségi Integrált Szakképzési Központban és a Péch Antal Szakközépiskolában sajátítják el.

  • Edupress

A főiskolára összesen 537 diákot vettek fel, ez a korábbi évek adataihoz képest tíz százalékos csökkenést jelent, ami megfelel a magyar felsőoktatás átlagának. Az intézmény budapesti tagozatán 111 nappalis és 135 levelezős, Tatabányán pedig 170 nappalis és 121 levelezős hallgató kezdheti meg tanulmányait.

A 16. tanévét megkezdő intézmény gazdaságtudományi felsőfokú szakképzési kínálatát is megújította, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintézői és Európai Uniós üzleti szakügyintézői képzéseket indítottak.

Látszólag meglepő fordulat egy gazdasági főiskola képzését a kevésbé népszerű műszaki szakok irányában bővíteni, de a logisztika szervesen kapcsolódik egy gazdasági szakember - elsősorban a kereskedők, külkereskedők életéhez, a mechatronika pedig az egyik legnépszerűbb szak volt idén, 426 ponttal lehetett csak bekerülni a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronika képzésére. Vagyis a két intézmény közös szaka valószínűleg keresett lesz.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.