A 2006-os LMD (licence - master - doctorat) reform óta a francia felsőoktatási rendszerben alapvetően három eltérő fokozatú diplomát különböztetnek meg: la licence, le master, le doctorat. A licence típusú diploma megszerzésére az érettségit követő harmadik év végén van lehetőség, ez nagyjából megfelel a nálunk szerezhető bachelor diplomának. A master végzettséget a felsőoktatásban eltöltött ötödik év végén kaphatnak a hallgatók, ami nálunk a mesterdiplomát jelenti. A doctorat minősítést a tanulmányok nyolcadik évének végén szerezhetnek a hallgatók, ez szintén megfelel a nálunk szerezhető doktori képzésben eltöltött hároméves tanulmányok után szerzett képesítésnek.Meg kell jegyezni, hogy egyelőre természetesen Franciaországban is jóval több a régi rendszerű felsőoktatásban szerzett diploma a mostani, hármas tagolódásban szerezhető végzettségnél.

Pályakövetési rendszer
A francia felsőoktatási intézmények szinte mindegyike rendelkezik valamilyen pályakövetési rendszerrel, amely remek kiindulási pont többek között az érettségi után álló, döntéshelyzetben lévő fiatalok számára. A felmérések többnyire könnyen, az intézményi honlapon elérhetők tematikusan; évfolyamonként, képzési szintenként. A nagyobb egyetemek internetes oldalán esetenként akár 30 letölthető állomány is rendelkezésére áll az érdeklődőknek. Habár a francia érettségizett diákok mindegyike automatikusan bekerül valamelyik felsőoktatási intézménybe, egyáltalán nem mindegy, hogy a jelentkező melyik intézményt jelöli meg a lehetségesek közül. A felmérések arra kívánnak fényt deríteni, hogy a végzett hallgatóknak milyen lehetőségeik adódtak a munkaerőpiacon, hogyan tudtak a későbbiekben munkahelyet váltani, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük és mennyire tudták a felsőoktatásban szerzett tudásukat kamatoztatni, milyen mértékben javította esélyeket a sikeres államvizsga a munkakeresés során, valamint, hogy milyen benyomásokat szereztek eddig munkavállalóként.

A vizsgált kérdőívek többnyire egységes módon épülnek fel, 25-30 rövid, könnyen megválaszolható kérdést tartalmaznak. A vizsgált kérdőívek először a személyes adatokra kérdeznek rá, majd a fizetéssel kapcsolatos információkra kíváncsiak, ezt követően a munkahelyről tesznek fel rövid kérdéseket, az esetleges továbbtanulási tervekre kérdeznek rá, majd az egzisztenciális elégedettséget mérik.A vizsgálatokat évről-évre megismétlik a nagyobb intézmények a végzett hallgatók között, és mivel a felmérések kiértékelése azonos szempontok szerint működik és feldolgozottsága is ugyanazon módon történik, az eredmények könnyen összevethetők.A kérdőíveket általában az oklevél megszerzését követő 6., 18., 30. 36. hónapban, jórészt postai úton juttatják el az egykori (és részben jelenlegi) hallgatóikhoz; ám létezik példa online kitöltésre is. A kitöltési arány 40-60 százalék között mozog.

Minisztériumi felmérések
Franciaországban az intézményi szintű felmérések mellett a minisztériumok is végzenek a diplomások körében kutatásokat. Ezek a kutatások nem képzési szintenként, évfolyamonként vizsgálódnak, inkább globálisan adnak képet a diplomások helyzetéről az érdeklődőknek. Nem derül ki belőlük, hogy mi lett az egykori tanulókkal, azonban igen fontos adatokat szolgáltatnak például a diplomás munkanélküliség alakulásáról. A felmérések nagy része pusztán statisztikai jellegű. Általában megvizsgálja, hogy hány hallgató végzett egy adott évben, ebből hányan milyen szakon, s milyen a nemek aránya.Egy más típusú, szintén a minisztériumi felmérés azt vizsgálja, hogy általában mikor kezdenek el munkát keresni a fiatalok, megnézik, hogy adott szintű végzettséggel rendelkezők között milyen a munkanélküliség aránya. A minisztérium nemcsak a felsőoktatásban végzett hallgatók eredményeit összegzi, hanem összeveti a csupán érettségivel rendelkezők munkahelyzetével.

A minisztériumokon kívül különböző kutatóintézetek is végeznek felmérést, melyek elsősorban a diplomás munkanélküliek helyzetének feltérképezésére, a munkaerőpiac és a diplomások kapcsolatára fókuszálnak. A teljes tanulmány az alábbi linken olvasható: www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=468&hir_id=9107&oldal=4.

(www.edupress.hu)