Az első bolognai végzősök: mi lesz velük?

A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.

  • Eduline
Befejeződött a hároméves alapképzés a bolognai oktatási rendszer (lásd Bolognai emlékeztető című írásunkat) hazai első fecskéi számára. A hat képzési terület (agrár-, informatikai, katonai, műszaki, egészség-, valamint hittudományi) 2005-ben már az új szisztéma szerint indított 34 alapszakának végzőseit azonban még csak az előszele csapta meg az elhelyezkedési kényszernek. Túlnyomó többségük ugyanis szakmai gyakorlatra indul, ami félévnyi haladékot ad a döntéshez - de akár meg is könnyítheti azt, hiszen a gyakorlat helyszíne jó esetben a munkahelyükké is válhat. A hallgatókért versengő egyetemek és főiskolák mindenesetre igyekeznek megváltoztatni a rossz emlékű, haszontalan régi vállalati gyakorlatot. A Budapesti Corvinus Egyetem például, ahonnan először gazdasági informatikusok lépnek ki az életbe baccalaureus sciential (bachelor of sciences, BSc - azaz "a tudomány babérkoszorúsa") diplomával, gazdasági kamarákkal kötött szerződést a hallgatók foglalkoztatására - mondta a HVG-nek Mészáros Tamás rektor. A Corvinuson a kertészmérnökök, az informatikusok és az agrármérnökök a szakjuknak és szakirányuknak megfelelő, a kar által minősített helyszíneken szerzik a tapasztalatokat.

Tovább a HVG cikkére
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.