Az első bolognai végzősök: mi lesz velük?

A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.

  • Eduline
Befejeződött a hároméves alapképzés a bolognai oktatási rendszer (lásd Bolognai emlékeztető című írásunkat) hazai első fecskéi számára. A hat képzési terület (agrár-, informatikai, katonai, műszaki, egészség-, valamint hittudományi) 2005-ben már az új szisztéma szerint indított 34 alapszakának végzőseit azonban még csak az előszele csapta meg az elhelyezkedési kényszernek. Túlnyomó többségük ugyanis szakmai gyakorlatra indul, ami félévnyi haladékot ad a döntéshez - de akár meg is könnyítheti azt, hiszen a gyakorlat helyszíne jó esetben a munkahelyükké is válhat. A hallgatókért versengő egyetemek és főiskolák mindenesetre igyekeznek megváltoztatni a rossz emlékű, haszontalan régi vállalati gyakorlatot. A Budapesti Corvinus Egyetem például, ahonnan először gazdasági informatikusok lépnek ki az életbe baccalaureus sciential (bachelor of sciences, BSc - azaz "a tudomány babérkoszorúsa") diplomával, gazdasági kamarákkal kötött szerződést a hallgatók foglalkoztatására - mondta a HVG-nek Mészáros Tamás rektor. A Corvinuson a kertészmérnökök, az informatikusok és az agrármérnökök a szakjuknak és szakirányuknak megfelelő, a kar által minősített helyszíneken szerzik a tapasztalatokat.

Tovább a HVG cikkére
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.