Amerikában is használható ápolói diploma

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között megvalósuló legnagyobb képzési együttműködés, az Atlantis Program újabb magyar intézménnyel bővült. Az egyedülálló szakmai tudást nyújtó projektben így immár a Semmelweis Egyetem is részt vesz, mely egy finn és egy amerikai felsőoktatási intézménnyel közösen dolgozta ki transzatlanti ápoló képzését. A projekt négy évre 400 ezer dolláros támogatást nyert el.

  • Edupress
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara, az amerikai Nazareth College, és a finn Laurea University of Applied Sciences kettős diplomára irányuló képzési együttműködést írt alá június 23-án. Az 1996 óta létező Atlatis (Actions for Transatlantic Links and Academic Networks for Training and Intergrated Studies) Program az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatási intézményei számára teremt lehetőséget arra, hogy a közös programjaikon tanuló hallgatók egy transzatlanti diploma által nyújtott előnyökkel lépjenek a globális munkaerőpiacra. 

Olyan tudás kerül ezzel a hallgatók kezébe, melyet sehol máshol nem szerezhetnének meg, hiszen az amerikai, finn és magyar intézmények legjobb tudásukat adják a képzés megvalósításához."A képzés rendszerét sikerült néhány hónap alatt kidolgozni, ezt a típusú együttműködést azonban évek óta tartó munkakapcsolat előzte meg. Így egy sok évvel ezelőtt megfogalmazott álom vált valóra” - mondta el dr. Mészáros Judit, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának főigazgatója. 

A közös oktatási projektek, hallgató- és tanárcsere programok után az amerikai és a magyar intézmények egy időpontban találtak rá az Atlantis Program által kínált lehetőségre. "A finn egyetemet ezután kértük fel a csatlakozásra, az intézmény pedig boldogan el is fogadta az ajánlatot" - számol be a főigazgató az elmúlt időszak eseményeiről.A Semmelweis Egyetem részvételével zajló program előkészítése során az intézmények összehasonlítják tantárgyi programjaikat és megvizsgálják, ki miben kínálja a legjobb oktatást és ez alapján dolgozzák ki a tanulmányi rendszert. 

A kimeneteli követelmények esetében azonban mindhárom intézmény előírásait figyelembe veszik, így a megszerzett dokumentum az Unióban és az Egyesült Államokban is érvényes.Az ápoló képzés során országonként öt fő kap lehetőséget arra, hogy a három intézményben megismerkedjen különböző magatartásformákkal, egyes nemzetek ellátási rendszereivel. "Emellett az is fontos, hogy mindhárom intézményben tanuljanak anatómiát, annak ellenére, hogy a tárgy anyaga az egész világon megegyezik" - mondta a program kidolgozásában szerepet vállaló Mészáros Judit. A nyelvtanulás szintén az oktatás egy központi komponense közé tartozik, így a finn, amerikai, magyar hallgatók mind angol nyelven jutnak el a kettős diploma megszerzéséig. 

Az európai felsőoktatási intézmények az Európai Bizottságnál, az amerikai egyetemek pedig saját országukban pályázhatnak a projekt elindítására, melyben egy vagy két egyesült államokbeli, illetve két uniós tagország vehet részt. Az együttműködés azonban nem egyedülálló Magyarországon, korábban már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a CEU (Central-European University) is kapott támogatást az Atlantis Program keretében.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.