Érettségi: ma a matek van soron

Rendben megkezdődtek a matematika írásbelik kedden reggel a középiskolákban, rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés - közölte az oktatási tárca az MTI-vel a vizsgahelyszínekről történt visszajelzések alapján. Hamarosan a feladatok megoldását is megismerhetitek az Eduline-on.

  • Eduline
A tavaszi érettségi vizsgák második napján középszinten 1.202 helyszínen 83.340 diák, emelt szinten 82 helyszínen 3.206 vizsgázó ad számot tudásáról. Matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, német és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

    

A matematika középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, amelyre 45 perce van, majd a II. feladatlap következik, erre 135 percet adnak. A feladatlapokon belül a diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és megoldás sorrendjét is meghatározhatják.

    

Az I. feladatlap, amely 10-12 feladatot tartalmaz, az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik: egyik felében a feladatok egy vagy több kérdésből állnak, míg a második rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

    

A matematika emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tart. Az írásbeli két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg a két rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatja.

    

A vizsgázók közép- és emelt szinten egyaránt használhatnak függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt; ezekről nekik kell gondoskodniuk. Az eszközöket az érettségizők a vizsga során egymás között nem cserélhetik.

(Forrás: MTI)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.