Bővülő lehetőségek - nemzetközi tanulmányok szak

A nemzetközi tanulmányok szak népszerűnek bizonyult az elmúlt években. Az európai integrációval, az egyre bővülő nemzetközi együttműködéssel és az EU pályázatok bővülésével vélhetően lesz is szükség a nemzetközi diplomáciában jártas szakemberekre. Ebben a szakmában viszont elengedhetetlen két tárgyalóképes szintű idegennyelv-ismeret - hívja fel a figyelmet szakismertetőjében az áprilisi Felvi Magazin.

  • Edupress
A korábban nemzetközi tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok néven elterjedt szakot a bolognai rendszerben nemzetközi tanulmányok alapszakként hirdetik meg, ami az intézmények többségében a társadalomtudományi vagy bölcsészettudományi karhoz tartozik, de a szegedi egyetemen például a jogi kar képzései között hirdették meg. A nemzetközi tanulmányok alapszak az Európai Unió, a nemzetközi rendszerek és Magyarország nemzetközi környezetének szakértőit képzi.

Képző intézmények és felvételi követelmények

A felvételi követelménye egy valamely világnyelvből tett legalább középfokú érettségi, valamint egy másik magyar, matematika, történelem, vagy társadalomismeret tárgyból tett érettségi vizsga. A bekerülés nem egyszerű, a tavalyi (2007-es) ponthatárokból látszott, hogy népszerű a szak, a Budapesti Corvinus Egyetemen a maximális 144 pontból 141-et kellett elérni a sikeres felvételhez. A nagy jelentkezői létszámnak örvendő szakot 11 intézmény kínálja képzési palettáján szerte az országban, Budapesten kívül lehet tanulni Győrben, Veszprémben, Sopronban, Nyíregyházán, Egerben, Piliscsabán, Szegeden és Székesfehérváron.

Hangsúlyban a jogi, diplomáciai ismeretek

A szakon a tanulmányok hat féléven át tartanak, 180 kreditet kell megszerezni a diplomához. Ebből 40-50 kreditet érnek a társadalomtudományi alapismeretek - így például a politológia, a szociológia, a történelem, a jog és a közgazdaságtan. További 20-30 kreditet kell szerezni készségfejlesztő tárgyakból. Ilyen lehet például a kommunikáció, az idegen nyelv, az informatika, amelyek a későbbi elhelyezkedésnél fontos tényezők lesznek.

A tanulmányok mintegy felét a szakmai törzsanyag alkotja (85-105 kredit). Ebben helyet kap a nemzetközi gazdaság, a jog, a politika, a gazdaságföldrajz, a diplomáciatörténet, a regionális és civilizációs tanulmányok, valamint az európai integráció (integrációtörténet, uniós jog, intézményrendszer, döntéshozatal). A diploma megszerzéséhez teljesíteni kell legalább négyhetes szakmai gyakorlatot, és két, legalább középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű általános és szakmai nyelvvizsgát. Mivel a későbbi munkában is kulcsszerepet kap a nemzetközi kommunikáció, ezért a nyelvismeret szintje sok esetben a munkaszerzésről is dönt. Éppen ezért a tanulmányok alatt különös hangsúlyt kell fordítani ennek fejlesztésére.

Elhelyezkedési lehetőségek

Az elhelyezkedési lehetőségek főleg a kormányzati, önkormányzati, nonprofit szektorhoz kötődnek, de a versenyszférában sem esélytelen a munkavállalás. Az EU támogatások lehívása, az uniós pénzekre való pályázás, a nyertes projektek menedzselése ugyanis sok ezer vállalkozást érint, amelyek angolul, németül vagy franciául jól kommunikáló, a nemzetközi intézményrendszert ismerő, pályázatot jól megírni tudó fiatal szakemberre feltétlenül igényt tartanak. Nemzetközi tanulmányok mesterképzésben tovább lehet képezni a diplomáciai ismereteket.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.