Építőmérnök szakos diplomával kedvező elhelyezkedési esélyek várják a pályakezdőket itthon és Nyugat-Európában egyaránt, a jelentkezési statisztikák mégis azt mutatják, hogy a kecsegtető lehetőségekre nem harapnak rá a felvételizők. Egyre kevesebben jelölik meg a 200 éves hagyománnyal bíró szakot. Az áprilisi Felvi Magazin összeszedte, mit kell tudni az építőmérnök szakmáról.
Az építőmérnök alapszak megfelelő alapot biztosít a későbbi tervezői, kivitelezői, az egyéb kapcsolódó mérnöki tevékenységhez.Tartalmát tekintve a korábbi hagyományos szakok közül az építőmérnöki, a földmérő és térinformatikai, a tűzvédelmi és a településmérnöki szakoknak felel meg. Építőmérnök végzettséggel a szakemberek elhelyezkedhetnek a kivitelezés, a tervezés, vagy akár a műszaki ellenőrzés területén.
Az alapképzés során ezért felkészítik őket az építési, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokra, tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, de a bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre is. A hallgatók természettudományos alapismeretként matematikát, fizikát, informatikát, mechanikát, építőipari kémiát, építőipari ábrázolást tanulnak. A szakmai törzsanyagban többek között anyagismeret, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, település és környezetmérnöki ismeretek, akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika tárgyak szerepelnek.
Mindezekhez gazdasági és humán ismeretek is társulnak (mikro- és makroökonómia, menedzsment, vállalkozás-gazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek).
Intézménytől függően az építőmérnök szakos hallgatók már az alapképzés során választhatnak a magasépítési, települési, területi vízgazdálkodás, vízellátás-csatornázás, mérnöki menedzsment, közlekedésépítő, szerkezetépítő, településmérnök, geotechnika, tűz- és katasztrófavédelmi, építési menedzsment szakirányok közül. Általában legalább egy kéthónapos szakmai gyakorlat része a képzésnek, és egy "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsga feltétele a diploma megszerzésének.
Az alapképzésben jó eredménnyel végzett hallgatók földmérő- és térinformatikai mérnök, infrastruktúra-mérnök, létesítménymérnök (ha magasépítési szakirányon végzett), mérnöktanár szakképzettségek, szerkezet-építőmérnök, településmérnök mesterképzések között választhatnak. Az építőmérnök végzettségűek elhelyezkedhetnek közmű- és mélyépítő vállalatoknál, szerkezetgyártó és szakipari üzemekben, tervezőirodákban, önkormányzatokban, kommunális üzemekben, városgazdasági cégeknél, településtervezői irodáknál, szakmunkásképző iskolákban, szakközépiskolákban (tanárként).
A végzettek elhelyezkedési esélyei a hazai és külföldi munkaerőpiacon egyaránt kedvező, kereseti lehetőségeik jók, munkájuk érdekes. Az építőmérnök szakos hallgatók véleménye szerint azonban szakmájuk alacsony presztízsű, nagy felelősséggel jár és nem túl népszerű. Az építőmérnökök esetében szükséges a jó térlátás, koncentrációképességet igényel a munka, és számolni kell azzal, hogy a szezonális jelleg miatt a csúcsidőszakban rengeteg munka halmozódhat fel.
(
www.edupress.hu)
