Jó elhelyezkedés, kedvező fizetés, alacsony érdeklődés

Építőmérnök szakos diplomával kedvező elhelyezkedési esélyek várják a pályakezdőket itthon és Nyugat-Európában egyaránt, a jelentkezési statisztikák mégis azt mutatják, hogy a kecsegtető lehetőségekre nem harapnak rá a felvételizők. Egyre kevesebben jelölik meg a 200 éves hagyománnyal bíró szakot. Az áprilisi Felvi Magazin összeszedte, mit kell tudni az építőmérnök szakmáról.

  • Edupress

Az építőmérnök alapszak megfelelő alapot biztosít a későbbi tervezői, kivitelezői, az egyéb kapcsolódó mérnöki tevékenységhez.Tartalmát tekintve a korábbi hagyományos szakok közül az építőmérnöki, a földmérő és térinformatikai, a tűzvédelmi és a településmérnöki szakoknak felel meg. Építőmérnök végzettséggel a szakemberek elhelyezkedhetnek a kivitelezés, a tervezés, vagy akár a műszaki ellenőrzés területén.

Az alapképzés során ezért felkészítik őket az építési, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokra, tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, de a bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre is. A hallgatók természettudományos alapismeretként matematikát, fizikát, informatikát, mechanikát, építőipari kémiát, építőipari ábrázolást tanulnak. A szakmai törzsanyagban többek között anyagismeret, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, település és környezetmérnöki ismeretek, akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika tárgyak szerepelnek.

Mindezekhez gazdasági és humán ismeretek is társulnak (mikro- és makroökonómia, menedzsment, vállalkozás-gazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek).

Intézménytől függően az építőmérnök szakos hallgatók már az alapképzés során választhatnak a magasépítési, települési, területi vízgazdálkodás, vízellátás-csatornázás, mérnöki menedzsment, közlekedésépítő, szerkezetépítő, településmérnök, geotechnika, tűz- és katasztrófavédelmi, építési menedzsment szakirányok közül. Általában legalább egy kéthónapos szakmai gyakorlat része a képzésnek, és egy "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsga feltétele a diploma megszerzésének.

Az alapképzésben jó eredménnyel végzett hallgatók földmérő- és térinformatikai mérnök, infrastruktúra-mérnök, létesítménymérnök (ha magasépítési szakirányon végzett), mérnöktanár szakképzettségek, szerkezet-építőmérnök, településmérnök mesterképzések között választhatnak. Az építőmérnök végzettségűek elhelyezkedhetnek közmű- és mélyépítő vállalatoknál, szerkezetgyártó és szakipari üzemekben, tervezőirodákban, önkormányzatokban, kommunális üzemekben, városgazdasági cégeknél, településtervezői irodáknál, szakmunkásképző iskolákban, szakközépiskolákban (tanárként).

A végzettek elhelyezkedési esélyei a hazai és külföldi munkaerőpiacon egyaránt kedvező, kereseti lehetőségeik jók, munkájuk érdekes. Az építőmérnök szakos hallgatók véleménye szerint azonban szakmájuk alacsony presztízsű, nagy felelősséggel jár és nem túl népszerű. Az építőmérnökök esetében szükséges a jó térlátás, koncentrációképességet igényel a munka, és számolni kell azzal, hogy a szezonális jelleg miatt a csúcsidőszakban rengeteg munka halmozódhat fel.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.