Kalevala Horváth Csaba társulatával, április 18-20 a Trafóban

Horváth Csaba koreográfus, ezen az estén, ezt a varázslatos erővel bíró eposzt jeleníti meg. Saját formanyelvét ötvözi a kortárs zenei világ egyik kiválósága, Nils Petter Molvaer által komponált művel, s a Kalevalából kiemelt szövegrészekkel.

  • Eduline

A Kalevala a finn nép ősi életéről, a világról alkotott képzeteikről, és rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szól. Az a „fizikai táncszínházi” stílus, mely a koreográfus legutóbbi munkáiban fogalmazódik meg, ebben az alkotásban teljesedik ki. A runók (dalok), a tánc és a zene különleges harmóniában elegyednek egymással.

Horváth Csaba társulata

Horváth Csaba a néptánc felől érkezett a kortárs világába, koreográfusi pályafutása tíz éve a Duhaj című koreográfiával indult. Előadóként a Honvéd együttestől Kovács Gerzson Péter TranzDanz formációján át számos produkcióban közreműködött, majd nyolc éven át a Közép-Európa Táncszínház koreográfusaként dolgozott, mielőtt 2005-ben megalapította saját társulatát, a Fortedanse-t. Nézőink 2007 januárjában, majd idén szintén januárban találkozhattak a társulat legutóbbi, A testek felszínének esetleges állapotairól című darabjával. Horváth Csaba 2007-ben Lábán Rudolf-díjat kapott.

A szereplők

Vejnemöjnen: Mucsi Zoltán

Ilmarinen: Andrássy Máté

Louhi: Földeáki Nóra

Louhi férje, Jegesmedve: Mercs János

Louhi lánya: Varga Gabi

Szauna: Kádas József

Lemminkejnen, Fejsze: Krisztik Csaba

Kullervó, Kés: Mészáros Tibor

Csapos, Sör: Horváth Lajos Ottó

Nap: Vati Tamás

valamint Blaskó Borbála, Barta Dóra, Túri Lajos

Író: Szálinger Balázs

Díszlet: Antal Csaba

Jelmez: Benedek Mari

Dramaturg / asszisztens: Gyulay Eszter

Táncasszisztens: Laczó Zsuzsa

Zene: Nils Petter Molvaer

Fény: Abuczki István

(Forrás: http://www.trafo.hu/programs/1339)

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.