Macskajaj életérzés a Gödörben

„This is the beginning of a beautiful friendship…” mondta az aranyfogú cigány keresztapa és szemétdombkirály a Macskajaj című jugoszláv népi eposz kulcsjelenetében, mely mondat azóta az Emir Kusturica-filmek által ábrázolt valóságos védjegyévé vált. Nos, akik látták a filmet, a szászcsávási életérzést április 18-án élőben is átélhetik a Gödör Klubban.

  • Eduline

Azok számára, akik szeretik Kusturica ízig-vérig világát, ismerősen csenghet Tony Gatlif neve. A Száműzetés Oscar-díjas rendezője Kusturicához hasonlóan számtalan cigányélet-cigánysorsot ábrázoló filmet rendezett már (Latcho Drom, Gadjo Dilo). A sorban legutóbbit Transylvania címmel tavaly mutatták be a hazai mozik. A Romániában játszódó földszagú dráma egyben zenés dokumentumfilm is, melyből megismerhetjük a szászcsávási Nadara zenekart és annak elbűvölő tangóharmonikás énekesnőjét. (És ha már hölgyekről van szó, a film egy-egy dalában Palya Pea és Mitsoura is vendégszerepel.)

A Gödörben ezen az estén a Nadara kedvenc szabolcs-szatmári cigányzenekarával, a Parno Graszttal ad közös koncertet. Ennek előzménye, hogy jó két évvel ezelőtt Parno Józsi valahogy-valahol rátalált a Nadara Vai Devla Vai című számára, beleszeretett, majd addig-addig játszotta, mígnem Jaj Devla Mamo címmel fel is került a legújabb albumra (Ez a világ nekem való, 2007). Ezek után nem kérdés, hogy a közös koncert igazán kölönleges, hamisítatlanul földszagú élmény lesz a táncoslábú, tüzes szívű közönségnek.

A Parno Graszt neve 20 éves fennállásuk óta egyet jelent az autentikus cigányzenével. Esetükben az autentikus valóban eredetit, hamisítatlant jelent, hiszen amellett, hogy zenei anyagukat maguk gyűjtötték szülőfalujuk, a szabolcs-szatmári Paszab és környékéről, a zenekar mind a mai napig innen indul vándorútra koncertről koncertre, legyen az Párizsban, Moszkvában vagy éppen Budapesten a Gödör Klubban. A nagyvárosoktól való elszigeteltségben zenéjük így őrizhette meg ősi, eleven karakterét, a zenekar tagjai pedig sugárzó, őszinte, közvetlen természetüket, melyet bárki személyesen is átélhet fergeteges hangulatú koncertjeiken, ahol tánc és mulatozás kifulladásig tart!

[[ Oldaltörés: Nadara és Khamoro ]]

A népzenei körökben valóságos kultuszhelynek számító erdélyi faluból, Szászcsávásról származó Nadara (egészen pontosan: Na dara!, ami magyarul annyit tesz: Ne félj!) zenekar 2001-es alakulása óta aratja sikereit a legkülönbözőbb fesztiválokon és fellépéseken. A Nadara muzsikája, az erdélyi vidékhez hasonlóan igazi kulturális olvasztótégely: székely, román, cigány és szász hagyományok ötvöződnek, megtoldva flamenco hangulatokkal, balkáni ritmusokkal. Viharos tempójú csárdások és "csingerálások" keverednek melankolikus dalokkal, staccatós szaxofon felelget tangóharmonikára. Mindehhez magyar, roma és román nyelvű szövegek - a Nadara igazi "nemzetközi" produkció. Mindennek az alapja pedig a szászcsávási tradíció, hiszen ebben a faluban a muzsikálás nemzedékről nemzedékre hagyományozódó életforma... 

Az est harmadik koncertjét a Khamoro együttes adja, akik szervesen illeszkednek az est programjába, hiszen ők is hűen ragaszkodnak az autentikus előadásmódhoz, amit ilyen tiszta formában ma már igen kevés cigány együttes képvisel. A Khamoro Cigány Táncegyüttes 2002-ben alakult a világhírű Kalyi Jag táncosainak vezetésével. Az együttes repertoárjával a hazai cigányság folklór-értékeinek bemutatása mellett a határon túli magyar nemzetiségű, ámde cigány származású lakosság hagyományos tánc és zenei kultúráját is népszerűsíti.

Az estére a belépőjegyek 1200 Ft-ba kerülnek.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.