Futással a menedzserbetegség ellen

A hangulatfokozók, mint az ártalmatlannak tűnő csokoládé, az illatos kávé, vagy a káros drogok és az alkohol kézenfekvő megoldást nyújtanak rendszertelen életünk problémáira, a „menekülési útvonalak” bűntudatot növelő hatása helyett azonban az életmódváltás és a rendszeres mozgás jelenti az igazi kiutat.

  • Eduline

A futás pozitív hatású drogként viselkedik, antidepresszáns jellege megerősíti a testet és a lelket, mondja Dr. Mészöly Gábor, pszichológus, a Zsigmond Király Főiskola karriertanácsadója. A mozgás közben és után termelődő endorfin boldogsággal önti el a szervezetet, az addig elvezető út jelenti azonban a „feloldozást” a napi gondok alól. Míg az alkalmi serkentők és hangulatjavítók passzív fogyasztása csak tovább erősíti a bűntudatot, addig a futás mögött álló teljesítmény a tettrekészség érzését nyújtja, tette hozzá a főiskola oktatója.

A multinacionális cégek vezetői gyakran szenvednek az úgynevezett menedzserbetegség tüneteitől, a magas vérnyomás, gyomorproblémák testi panaszaitól kezdve a pszichés szimptómákig, mint a memória- és alvászavar. Ők a tíz-tizenkét órás munkaidő után is gyakran választják a konditermek célorientált, megerőltető gyakorlatait, ahelyett hogy a testileg-lelkileg feltöltődést nyújtó futás mellett döntenének, mely speciális felszerelést sem igényel. Az idén tavasztól elinduló Nike Futóklubban az ország számos helyszínén motiváló környezetre és lelkes csapatra lelhetnek a kikapcsolódni és sportolni vágyók, ahol a tapasztalt személyi edzők saját fizikai korlátaink átlépésében segítenek és ezzel a teljesítőképesség növelésére ösztönöznek az élet más területein is.

A futóklubok szerepe egyre nő a mienkhez hasonló olyan társadalmakban, ahol a piacgazdaság szervezetlen munkafolyamatai és a nem megfelelő üzleti morál gyorsan szedi szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő áldozatait, de az ép test megőrzése a vizsgaidőszak felé közeledő egyetemi, főiskolai hallgatóság számára is elengedhetetlen a kiváló szellemi teljesítmény eléréséhez.

A futással kapcsolatos összes hasznos információt és tanácsot gyűjtötte össze a www.futocenter.hu honlap, ahová érdemes ellátogatni.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.