Vizsgálat a Pannon Egyetemen

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) héttagú bizottsága a Pannon Egyetemen végez vizsgálatot, melynek célja, hogy megállapítsa: az intézmény működése minden szempontból megfelel-e a törvényi előírásnak.

  • Eduline

A MAB által kijelölt, elismert professzorokból álló bizottság egyaránt figyelmet fordít a képzés jogszerűségére, a szervezet struktúrájára, a gazdálkodási és minőségbiztosítási rendszerre, az infrastruktúrára, az oktatói gárda minősítésére, valamint a tanulást támogató folyamatokra, többek között a kollégiumi szálláshelyekre, étkezésre, könyvtárra, informatikai infrastruktúrára, sportolási és kulturális lehetőségekre.

Dr. Kristóf János egyetemi tanár, a Pannon Egyetem oktatási rektorhelyettese elmondta: az intézményben évekkel ezelőtt volt akkreditáció, a mostani azonban teljesen új szempontok alapján zajlik.

Az átvilágításban többéves gyakorlattal rendelkező, tapasztalt szakemberek találkoznak a karok képviselőivel, oktatókkal, hallgatókkal, órákat látogatnak, megismerkednek a nyelvoktatás helyzetével, az idegen nyelvi képzéssel, a tudományos diákköri munkával, doktoranduszokkal találkoznak, de az egyetem képzési helyszínein, Keszthelyen, Pápán is vizsgálódnak.

A MAB által előírt októberi szempontrendszer alapján a Pannon Egyetemnek január 31-ig kellett megfogalmaznia önértékelését. A bizottság többek között olyan kérdésekre keresi a választ: melyek a meghirdetett alap- és mesterszakok, valamint a doktori iskolák száma növekedésének ésszerű határai, van-e karrierkövető, pályatanácsadási rendszer.

A kedden kezdődött háromnapos vizsgálatot követően a bizottság elkészíti a jelentését, amit megküld a Pannon Egyetemnek, mely megjegyzést és kiegészítést fűzhet hozzá, majd azt a MAB elé terjeszti. Az egyetem akkreditált, nem akkreditált és feltételesen akkreditált minősítést kaphat.

(Forrás: http://www.naplo-online.hu/fooldal-nap_temai/20080402__)

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.