A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) héttagú bizottsága a Pannon Egyetemen végez vizsgálatot, melynek célja, hogy megállapítsa: az intézmény működése minden szempontból megfelel-e a törvényi előírásnak.
A MAB által kijelölt, elismert professzorokból álló bizottság egyaránt figyelmet fordít a képzés jogszerűségére, a szervezet struktúrájára, a gazdálkodási és minőségbiztosítási rendszerre, az infrastruktúrára, az oktatói gárda minősítésére, valamint a tanulást támogató folyamatokra, többek között a kollégiumi szálláshelyekre, étkezésre, könyvtárra, informatikai infrastruktúrára, sportolási és kulturális lehetőségekre.
Dr. Kristóf János egyetemi tanár, a Pannon Egyetem oktatási rektorhelyettese elmondta: az intézményben évekkel ezelőtt volt akkreditáció, a mostani azonban teljesen új szempontok alapján zajlik. Az átvilágításban többéves gyakorlattal rendelkező, tapasztalt szakemberek találkoznak a karok képviselőivel, oktatókkal, hallgatókkal, órákat látogatnak, megismerkednek a nyelvoktatás helyzetével, az idegen nyelvi képzéssel, a tudományos diákköri munkával, doktoranduszokkal találkoznak, de az egyetem képzési helyszínein, Keszthelyen, Pápán is vizsgálódnak. A MAB által előírt októberi szempontrendszer alapján a Pannon Egyetemnek január 31-ig kellett megfogalmaznia önértékelését. A bizottság többek között olyan kérdésekre keresi a választ: melyek a meghirdetett alap- és mesterszakok, valamint a doktori iskolák száma növekedésének ésszerű határai, van-e karrierkövető, pályatanácsadási rendszer. A kedden kezdődött háromnapos vizsgálatot követően a bizottság elkészíti a jelentését, amit megküld a Pannon Egyetemnek, mely megjegyzést és kiegészítést fűzhet hozzá, majd azt a MAB elé terjeszti. Az egyetem akkreditált, nem akkreditált és feltételesen akkreditált minősítést kaphat. (Forrás: http://www.naplo-online.hu/fooldal-nap_temai/20080402__)Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
