Lehetsz mérnök, lehetsz menedzser

A műszaki menedzser kapocs a menedzsment és a mérnökök között. Megérti egy cég stratégiai igényeit és képes azokat mérnöki nyelvre fordítani, ugyanakkor a szakemberek munkájával kapcsolatos dolgokat is vissza tudja csatolni a cégvezetésnek. A képzésben megtalálhatóak műszaki és gazdasági tárgyak, sőt a humán tudásnak is hasznát lehet venni.

  • Eduline

Fejvadászok egybehangzó véleménye szerint manapság a műszaki és a gazdasági képzettség számít keresettnek az álláspiacon. Különösen mérnökökből van hiány nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Németországban 80 ezer, Hollandiában 50 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, Magyarországon szintén könnyen el lehet helyezkedni a diplomával. A műszaki menedzser alapszak is a műszaki tanulmányokhoz kapcsolódik, ám sok gazdasági elem is található benne. A veszprémi Pannon Egyetemről indult útjára a képzés, mára Szombathelytől Szarvasig, Miskolctól Győrig tizenhárom egyetemen, főiskolán lehet tanulni.

Műszaki véna humánnal vegyítve

Az alapszak főleg azoknak javasolt, akik műszaki, természettudományos beállítottságuk mellett jó kommunikációs készséggel, kreativitással rendelkeznek, érdeklődnek a gazdasági élet folyamatai iránt, és szeretnek más emberekkel kapcsolatot teremteni.

Ugyan idén a felvételi pontszámítási rendszer átalakult, mégis érdemes egy szempillantást vetni arra, hová volt könnyebb, hová nehezebb bekerülni. Tavaly a legmagasabb pontszámmal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre lehetett bejutni államilag támogatott nappali alapképzésre (107 pont). A többi egyetemre, főiskolára 94 és 97 pont között lehetett megváltani a belépőt, csupán a Szolnoki Főiskola mezőtúri kara volt néhány ponttal az országos átlag alatt (90 pont).

Az alapképzés hét félév alatt szerezhető meg, összesen 210 kreditpontot kell gyűjteni, ennek legalább a felét műszaki ismeretekből. A törzsanyagban a műszaki tárgyak között megtalálható a műszaki ábrázolás, a gépszerkezetek, az informatika és alkalmazások, a gyártás, a technológia. 40-50 pontot tesznek ki a természettudományos alapismeretek - például a matematika, a fizika, a biológia, a kémia, a mechatronika. 16-30 pont szerezhető gazdasági és humán ismeretekkel (mikro- és makroökonómia, számvitel, vállalkozás-gazdaságtan, minőségbiztosítás, ergonómia, humán ismeretek). A kötelező szakmai gyakorlat legalább négy hét.

Kapocs a mérnöki és a gazdasági csapat között

A pálya egyik vonzereje lehet, hogy a műszaki, a gazdasági és a humán tudás is bevethető a munkában. "A diplomások mérnökként képesek műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányítására, szervezésére, ellenőrzésére, ugyanakkor gazdálkodási ismereteik üzleti tervek készítésére, innovációs stratégiák megvalósítására, az emberierőforrás-menedzselés és a termelésmenedzsment feladatainak ellátására is alkalmassá teszik őket" - áll a felvi.hu-n olvasható szakleírásban.

Ami a szaktudáson kívül kell

A szakot tanulóknak nem árt szem előtt tartani, hogy legalább egy, de inkább két idegen nyelv magas szintű ismerete elengedhetetlen az érvényesüléshez. Különösen egy olyan munkakörben, amelyben fontos a kommunikáció, a menedzsmenttel való kapcsolattartás.

(Forrás: Felvi)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.