Lehetsz mérnök, lehetsz menedzser

A műszaki menedzser kapocs a menedzsment és a mérnökök között. Megérti egy cég stratégiai igényeit és képes azokat mérnöki nyelvre fordítani, ugyanakkor a szakemberek munkájával kapcsolatos dolgokat is vissza tudja csatolni a cégvezetésnek. A képzésben megtalálhatóak műszaki és gazdasági tárgyak, sőt a humán tudásnak is hasznát lehet venni.

  • Eduline

Fejvadászok egybehangzó véleménye szerint manapság a műszaki és a gazdasági képzettség számít keresettnek az álláspiacon. Különösen mérnökökből van hiány nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Németországban 80 ezer, Hollandiában 50 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, Magyarországon szintén könnyen el lehet helyezkedni a diplomával. A műszaki menedzser alapszak is a műszaki tanulmányokhoz kapcsolódik, ám sok gazdasági elem is található benne. A veszprémi Pannon Egyetemről indult útjára a képzés, mára Szombathelytől Szarvasig, Miskolctól Győrig tizenhárom egyetemen, főiskolán lehet tanulni.

Műszaki véna humánnal vegyítve

Az alapszak főleg azoknak javasolt, akik műszaki, természettudományos beállítottságuk mellett jó kommunikációs készséggel, kreativitással rendelkeznek, érdeklődnek a gazdasági élet folyamatai iránt, és szeretnek más emberekkel kapcsolatot teremteni.

Ugyan idén a felvételi pontszámítási rendszer átalakult, mégis érdemes egy szempillantást vetni arra, hová volt könnyebb, hová nehezebb bekerülni. Tavaly a legmagasabb pontszámmal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre lehetett bejutni államilag támogatott nappali alapképzésre (107 pont). A többi egyetemre, főiskolára 94 és 97 pont között lehetett megváltani a belépőt, csupán a Szolnoki Főiskola mezőtúri kara volt néhány ponttal az országos átlag alatt (90 pont).

Az alapképzés hét félév alatt szerezhető meg, összesen 210 kreditpontot kell gyűjteni, ennek legalább a felét műszaki ismeretekből. A törzsanyagban a műszaki tárgyak között megtalálható a műszaki ábrázolás, a gépszerkezetek, az informatika és alkalmazások, a gyártás, a technológia. 40-50 pontot tesznek ki a természettudományos alapismeretek - például a matematika, a fizika, a biológia, a kémia, a mechatronika. 16-30 pont szerezhető gazdasági és humán ismeretekkel (mikro- és makroökonómia, számvitel, vállalkozás-gazdaságtan, minőségbiztosítás, ergonómia, humán ismeretek). A kötelező szakmai gyakorlat legalább négy hét.

Kapocs a mérnöki és a gazdasági csapat között

A pálya egyik vonzereje lehet, hogy a műszaki, a gazdasági és a humán tudás is bevethető a munkában. "A diplomások mérnökként képesek műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányítására, szervezésére, ellenőrzésére, ugyanakkor gazdálkodási ismereteik üzleti tervek készítésére, innovációs stratégiák megvalósítására, az emberierőforrás-menedzselés és a termelésmenedzsment feladatainak ellátására is alkalmassá teszik őket" - áll a felvi.hu-n olvasható szakleírásban.

Ami a szaktudáson kívül kell

A szakot tanulóknak nem árt szem előtt tartani, hogy legalább egy, de inkább két idegen nyelv magas szintű ismerete elengedhetetlen az érvényesüléshez. Különösen egy olyan munkakörben, amelyben fontos a kommunikáció, a menedzsmenttel való kapcsolattartás.

(Forrás: Felvi)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.