Hidrobiológusok mesterszakon

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Hidrobiológiai Tanszéke sikeres akkreditáció után hidrobiológus mesterszakot (MA, MSc) indíthat 2009 szeptemberétől. A szak kialakításának feltételei az országban egyedülállóan a Debreceni Egyetemen alakultak ki, így a bolognai alapképzésben tanuló hallgatók csak a debreceni intézményben válhatnak okleveles hidrobiológussá.

  • Eduline

A víz természeti és társadalmi jelentősége közismert, ugyanakkor mind Európában, mind szerte a világban tapasztalható a rendelkezésre álló vízkészletek fogyása és drasztikus mértékű minőségromlása. E veszélyeket felismerve született meg az Európai Unió Víz Keretirányelve, ami fő célkitűzésként a vizek jó ökológiai állapotának megőrzését, ill. annak visszaállítását fogalmazta meg a tagországok felé, állapotfelmérő és monitorozó tevékenységek kötelező elvégzésének hozzárendelésével.

A vizeket veszélyeztető tendenciák hazánkban fokozottan érvényesülnek, hiszen ún. „alvízi országként” – a hazánkban átfolyó vízmennyiség 90%-a külföldről származik – egyszerre jelentkezik nálunk az árvíz, az aszály, s a vízszennyezések legkülönbözőbb formája, mely veszélyhelyzetekhez sajnos egyre inkább hozzásorolhatók a klímaváltozás okozta egyre nyilvánvalóbb változások is. A hidrobiológia az egyik olyan stratégiai diszciplína, amely hozzájárulhat a környezetrombolás, a felszíni és felszín alatti ivóvízkészlet szennyeződésének, az élőhelyek degradálódásának, az élővilág elszegényedésének megakadályozásához, valamint a klímaváltozás vizeinket érintő hatásainak nyomon követéséhez és kivédéséhez.

A hidrobiológus mesterszak elvégzésével megszerzett ismeretanyag hasznosítható lesz minden olyan vizekkel kapcsolatos tevékenység esetében, ahol a vízi élőlényeknek, a vízi ökológiai rendszereknek, illetve az azokra való hatásoknak a víz, vagy a felhasználók szempontjából jelentősége van.

[[ Oldaltörés: Képzés a Debreceni Egyetemen ]]

A hidrobiológiához értő szakemberek képzésének a Debreceni Egyetemen nagy hagyományai vannak, jogelődjében – a Kossuth Lajos Tudományegyetemen – már 1966-ban elkezdődött, és tíz éven keresztül folyt hidrobiológus képzés, ám a biológus/ökológus képzés 1975-ös (debreceni) indulásakor a hidrobiológia beleolvadt az ökológiai szakirányba. Az aktuális helyzetet elemezve elmondható, hogy a hazánkban jelenleg dolgozó hidrobiológusok a tudományegyetemek biológus szakjairól kerültek ki.

Miután a felsőoktatás korszerűsítése – az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás szellemében – lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági szempontból fontos szakterületeken mesterszakok létesítését, a hidrobiológus képesítés – mesterdiploma formájában – a hazai munkaerőpiac egyik értékes elemévé válhat. A mesterszak létrehozásával olyan képzési irány valósul meg, ami lehetővé teszi, hogy a vízzel – mint a természeti javak közül a legveszélyeztetettebb és legkorlátozottabb mértékben rendelkezésre álló elemmel – speciálisan képzett, az egyre szigorodó nemzetközi követelmények teljesítéséhez értő szakemberek foglalkozhassanak.

A Természettudományi és Technológiai Karon kialakított mesterszakon a kar oktatóin túl az agrár, orvosi és jogi képzési területek helyi szakemberei is oktatni fognak, hozzájárulva a hallgatók multidiszciplináris nézőpontjának kialakításához. A 2003-ban alapított Hidrobiológiai Tanszék nemzetközi elismertségéhez a szakalapításon túl az is hozzájárul, hogy az egyetem és a város vezetőinek, valamint az országos szakmai testületeknek a támogatásával elnyerték a háromévente megrendezendő, Congress of the International Association Theoretical and Applied Limnology világkongresszus 2013-as rendezési jogát.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.