Újra szórakoztató tudomány a tévében

Új tudományos ismeretterjesztő műsorokat indít a köztelevízió tudáscsatornája. Ezt Rudi Zoltán jelentette be azon a sajtótájékoztatón, ahol együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökével, Dr. Molnár Károllyal, a BME rektorával.

  • Eduline

A két intézmény vezetője a múlt hét folyamánírta alá azt a megállapodást, amely megalapozza a Magyar Televízió és a hazai egyetemeket és főiskolákat képviselő Magyar Rektori Konferencia szakmai együttműködését. Az összefogás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar tudomány eredményeire, bemutassa a hazai felsőoktatási intézményekben folyó munkát, és elősegítse a tudásalapú társadalom megerősödését.

Az együttműködés keretében március végén indul az m2 csatornán Alma Mater címmel egy hatrészes előadássorozat. A hetente jelentkező műsorban különböző tudományok jeles képviselői számolnak be szakterületük újdonságairól és azok társadalmi hasznáról.  Az első adásban Dr. Rudas Imre professzor, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora tart előadást „Robot alapú társadalom, utópia vagy valóság” címmel, később pedig szó esik majd a legősibb önkifejező eszközről, a táncról és a stressz kezelésének lelki technikáiról is.

Rudi Zoltán kiemelte, hogy a Mindentudás Egyeteme olyan nagy hatású sorozat volt, amely nemcsak a nézőket szögezte a képernyő elé, hanem a műsorkészítésben is új trendet indított. „Évtizedes hagyományokat folytatunk, de a műsorainkat a legkorszerűbb tudásbázisra alapozzuk a Magyar Rektori Konferencia segítségével - tette hozzá. Az sem véletlen, hogy az m2 csatorna vetíti az Alma Mater című előadássorozatot, hiszen ez a közszolgálati adó az egyetlen magyar tudáscsatorna.”

„Reményeink szerint az együttműködésünk is hozzájárul magyar társadalom tudásszintjének növeléséhez és a tudományos alapokon nyugvó gondolkodás elterjesztéséhez - mondta dr. Molnár Károly. A 72 egyetemet és főiskolát képviselő Rektori Konferencia és a közszolgálati televízió törekvései ebben teljesen megegyeznek.”

2004-ben érett meg az ötlet, hogy a második közszolgálati csatorna tematikája a kultúra, a tudomány, a felnőttképzés és a népszerű ismeretterjesztés legyen. Az ismétlő csatornától a tudáscsatorna irányába tett első lépések ekkor történtek meg, az átalakulás ma is tart. Az m2 stabil nézőtábora bizonyítja, hogy van igény olyan csatornára, amely a mindennapokban hasznosítható tudást nyújt például a művészetek, a történelem, a kortárs irodalom, az információs technológia és az Európai Unió világáról, és segítik az eligazodásban a pályakezdőket, illetve a határon túl élőket is. Az m2 új időszámításához kötődik olyan emblematikus műsorok megjelenése, mint a Válaszd a tudást!, a Kultúrház, a történelmi témákat feldolgozó Múlt-kor, a Kulissza című irodalmi sorozat, az uniós szolgáltató magazin, a Membrán, vagy a nyelvhelyességi hibákra rámutató animáció, a Szarvashiba.

[[ Oldaltörés: Miről is lesz szó? ]]

Az elkövetkező hetekben, szombat délutánonként, az alábbi előadások segítségével pillanthatunk be a tudomány egy-egy szegletébe: 

Budapesti Műszaki Főiskola

Dr. Rudas Imre (BMF rektor, MRK társelnök): Robotalapú társadalom - utópia vagy valóság?

Károli Gáspár Református Egyetem

Dr.Bagdy Emőke: Vitalitásgenerátorok - kacagás-kocogás alcímmel

Magyar Táncművészeti Főiskola

Dr. Jakabné Zórándi Mária: Tánc az emberben, ember a táncban

Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Dr. Klinghammer István (leköszönt MRK, FKSZ elnök): A térképészet tudománya (alcím: Az agyaglapoktól a távérzékelésig)

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Farkas György: Magyarországi hidak és a világ érdekesebb hídépítési megoldásai

Szegedi Tudományegyetem

Dr. Sümegi Pál: A régészeti geológia

Oldalunkon hétről hétre beszámolunk az előadásokról.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.