Hogyan add el magad önéletrajzoddal?

A munkavállalók leggyakrabban használt marketingeszköze az önéletrajz. Elkészítésekor ne felejtsd el, miért is írod: hogy személyes meghallgatást „szerezzen” neked.

  • Eduline

Amikor elindulsz állást keresni, valójában értékesíteni szeretnéd a tudásodat, tapasztalatodat, munkaerődet és idődet. Az eladás első lépése mindig az információgyűjtés: tudnod kell, mi az, amit értékesíteni akarsz, ismerned kell a piacot, a potenciális vevőket, lehetőségeket, árakat. Önéletrajzod a kísérőleveleddel kombinálva marketinganyag – ezzel hívod fel a munkáltatók figyelmét magadra.

Mi a cél?

A végső cél, hogy olyan munkahelyhez juss, amelyik minden szempontból megfelel igényeidnek: érdekes és változatos, megfelelőek a körülmények (a társaság, a főnök, a munkafeltételek stb.), ahol azt csinálhatod, amit szeretsz, és ahol eleget keresel.

Állásvadászati alapismeretek

A sikeres állásszerzés alapja az önismeret. Meg kell határoznod, hogy mi az, amiért lelkesedni tudsz, amit szívesen csinálnál naphosszat, évekig. Szánj időt, energiát saját magad feltérképezésére. Legyél tisztában a vágyaiddal, elvárásaiddal, képességeiddel, tudásoddal, értékeiddel és eredményeiddel. Mit tudsz nyújtani, és mit vársz ezért? Ha nem boldogulsz egyedül, fordulj szakemberhez: a karrier-tanácsadó ilyenkor segíteni tud.

A piackutatás a siker feltétele

Ha már tudod, mit keresel, mit szeretnél „piacra dobni”, a következő lépés a piaci információk beszerzése. Tudd meg, milyen cégek dolgoznak az adott területen, melyik mivel foglalkozik. Melyik cég, milyen területre keres munkatársat? Mik az elvárások? Mik a feladatok? Milyenek a feltételek (fizetések)? Hol lehet rád szükség? Ha tudsz válaszolni ezekre a kérdésekre, van értelme a következő lépésen gondolkodni: a marketingen.

Reklámozd magad!

Megvan a pontos információ a termékről (rólad), a piacról és a szóba jöhető vásárlókról (munkáltatókról). A feladat: felhívni a munkáltató figyelmét magadra mint megoldásra, ami az ő problémáira lehet gyógyír. Ezt sokféleképpen meg lehet tenni, a lényeg, hogy a megfelelő emberhez juttasd el hatásos „marketingüzeneted”. A felmérések szerint az állások 80 százalékát soha nem hirdetik meg, vagy ha igen, már csak akkor, ha más forrásból nem tudtak megfelelő embert találni. Azaz, ha aktívan és célzottan jelentkezel be a vállalatoknál, sokkal nagyobb az esélyed, mint gondolnád. 

Az önéletrajz küldetése, hogy felkeltse irántad az érdeklődést, behívjanak személyes beszélgetésre. Ennek a célnak kell alárendelni mindent: a tartalmat, a formátumot és a célba juttatás módját is. Ha megkérdezel tíz szakembert arról, hogy milyen a „jó” önéletrajz, legalább kilencféle véleményt hallasz majd. A „jó” önéletrajz lényege, hogy bármi megengedett, ami elősegíti, hogy elérd a célodat. Természetesen vannak szokások, elvárások, amelyeket érdemes figyelembe venned, de biztos receptek, sablonok nincsenek.
[[ Oldaltörés: Megfelelő önéletrajz kell ]]

Nincsenek szabályok

Az önéletrajz küldetése, hogy felkeltse irántad az érdeklődést, behívjanak személyes beszélgetésre. Ennek a célnak kell alárendelni mindent: a tartalmat, a formátumot és a célba juttatás módját is. Ha megkérdezel tíz szakembert arról, hogy milyen a „jó” önéletrajz, legalább kilencféle véleményt hallasz majd. A „jó” önéletrajz lényege, hogy bármi megengedett, ami elősegíti, hogy elérd a célodat. Természetesen vannak szokások, elvárások, amelyeket érdemes figyelembe venned, de biztos receptek, sablonok nincsenek.

Az önéletrajz mint szórólap

A találatok valószínűségét növelheted a szétküldött önéletrajzok számával, de minél inkább az adott cég igényeinek megfelelő tartalmú (és formájú), annál nagyobb az esélye annak, hogy beszélni akarnak majd veled. Az sem mindegy, hogyan jut el a „reklámod” a potenciális vevőkhöz: ha már ott dolgozó ismerősöd rakja le a főnök asztalára, lényegesen hatásosabb, mint ha e-mailben küldöd el.

A cikk második részét, amelyben az önéletrajz elkészítésének praktikáit mutatjuk be, itt olvashatjátok.

(Forrás: hvg.hu)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.