Kultúrsokk pénteken az A38-on!

A Kultur Shock (USA) vegyes etnikumú tagjainak gipsypunk-attakja garantált kultúrsokkot okoz. Minha csak a Gogol Bordello játszana, csak sokkal lendületesebben, kíméletlenebbül és viccesebben.

  • Eduline

Ha azt mondod, Gogol Bordello, azt mondom: Kultur Shock. Az etnikailag meglehetősen vegyes seattle-i hatosfogat brutálisan örvényló punk-funk-Balkán-tangó-valcer-metál-klezmer produkciója, letaglózó színpadi akciója mindenkiben örök élmény marad.

Az 1996-ban alakított horvát-bosnyák-bolgár-japán-amcsi együttes a lehető legjobb társaságban kezdte karrierjét: az addig főleg kis klubokban koncertező Kultur Shock baráti kapcsolatain keresztül megkörnyékezte Krist Novoselicet (Nirvana), aki megkörnyékezte Jello Biafrát (Dead Kennedys), aki megkörnyékezte Billy Gouldot (Faith No More), és a zenekar második lemeze már ez utóbbi kiadójánál jel ent meg. Sajnos pont rosszkor: 2001 szeptemberének szomorú eseményei kissé gyanússá tették a Fucc the INS (azaz Basszátok meg a Bevándorlási Hivatalt) címen lemezt megjelentető, szinte kizárólag zűrös kelet-európai immigránsokból álló zenekart. A Kultur Shock hamar egy hazafias (és teljesen indokolatlan) lemezégető kampány célkeresztjében találta magát, ennek ellenére népszerűsége gyorsan növekedett.

A témáit a bevándorlás, az üres patriotizmus és az elhagyott kelet-európai haza köréből választó zenekar azóta sem köt kompromisszumokat: vad, tempós, cigány, balkáni és népzenei motívumokkal átszőtt, tomboló, okos és ironikus punkja változatlanul friss és őszinte. És persze a provokáció sem marad el: a legutóbbi lemezn ek már a címe is (Jöttünk, hogy elvegyük a munkádat) erős csapást mér az amerikai középosztály demagógiájára.

Mindezek ellenére vagy mindezek miatt a Kultur Shock a legjobb úton van afelé, hogy elfoglalja a Gogol Bordello trónját a "világ legütősebb gipsypunk-zenekara" címért folytatott versenyben.

(Forrás: http://a38.hu/?p=programok&id=1233)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.