Arany János balladái a cappella

Kováts Kriszta: „Arany-óra” – Arany János balladái a cappella. A Művészetek Palotáának következő előadása, március 13-án 19.30-tól.

  • Eduline
Kováts Kriszta eddigi albumain a szöveg mindig nagyon fontos szerepet játszott: Gallai Péter, Vedres Csaba és Fábri Péter dalai rock-sanzonok voltak. A zenés színpadról érkező színésznő-énekesnő azonban több műfajban is szereti kipróbálni magát: énekelt a világzenét játszó Kolinda együttessel, klubjában, a Kovátsműhelyben vendégül látta a magyar zenei élet szerzőinek színe-javát, s ott Déstől Sebőig, Lovasitól Bródyig mindenki együtt muzsikált vele. A legjobban mégis a határterületeken érzi magát, ezért aztán színpadon is játszik, zenél is, és az utóbbi időben rendezésre is vállalkozik.

Ez az estje sok műfajt ötvöz, s ami így megvalósul, az egyszerre koncert és színház, irodalom, képző- és videoművészet. Arany János balladái hangzanak el a cappella (azaz hangszeres kíséret nélkül, csak énekhangon), több szólamban. Szörényi Levente két klasszikusa, a Szondi két apródja és a Vörös Rébék mellett Szirtes Edina Mókus új dalai szólalnak meg, köztük a Tetemrehívás, A walesi bárdok és az Ágnes asszony.

Kováts Kriszta partnere a Fool Moon férfi énekegyüttes mellett Farkas Gábor „Gábriel” lesz, aki nemcsak énekesként, de képzőművészként is meghatározza a produkciót. Az ő képei és élőben készült rajzai adják a látványt, Korai Zsolt videoanimátor segítségével. A ritmusszekciót két beatboxos (szájdobos) alkotja, s a fiatalok körében népszerű beatbox még élőbbé, maibbá teszi a klasszikus verseket.

Kováts Kriszta – ének, rendező, Fool Moon Énekegyüttes, Farkas Gábor „Gábriel” – ének, rajz, látvány, Keönch László - beatbox, Korai Zsolt – videoanimáció, Ruttka Andrea – ruhák

(Forrás: http://mupa.hu/programreszletes.jsp?id=K_16464)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.