A felsőoktatási részhozzájárulás eltörlése nem oldja meg annak a kétszázezer hallgatónak a problémáját, akik eddig is fizettek költségtérítést, az oktatás színvonalának emelése pedig ezáltal nehezebbé válik - mondta Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke vasárnap este, a népszavazási eredmények tükrében.
A pénzt, amely a felsőoktatási részhozzájárulásból érkezett volna az egyetemekhez, a jól teljesítő tanulóknak osztották volna vissza ösztöndíj formában, valamint a felsőoktatás eszközrendszerének színvonalát emelték volna belőle - közölte. A népszavazást követően tehát nem változik a hallgatók fizetési kötelezettsége, a felsőoktatásban résztvevők fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetősen magas összeget ad ki tanulmányainak fedezésére - elemezte a helyzetet.
"Nem hiszem, hogy az egy igazságos rendszer lenne", hogy valaki fizet ötszázezer vagy egymillió forintot félévente a képzésre, míg mások egyáltalán nem vállalnak a terhekből semmit - jegyezte meg. Molnár Károly az egyetemi oktatók tapasztalatára hivatkozva kijelentette: "a hallgatók tanuláshoz való viszonya változott volna meg" a részhozzájárulás bevezetésével, "ez egy nagyon fontos hajtóerő lett volna", mert anyagi felelősséget is vállaltak volna ezzel a hallgatók az egyetemeken, főiskolákon nyújtott teljesítményükért.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szólt a testület Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz április végén benyújtandó javaslatáról is, amit viszont leghamarabb csak 2010-ben vezethetnek be. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy évente ítéljék meg a hallgatók tanulmányi teljesítményét, amivel lehetséges lenne az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott kategória között.
A költségtérítéses hallgatók mindezzel együtt jelenleg is csak a képzési költségeik felét fizetik, a másik felét ennek is az állam állja - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
