A felsőoktatási részhozzájárulás eltörlése nem oldja meg annak a kétszázezer hallgatónak a problémáját, akik eddig is fizettek költségtérítést, az oktatás színvonalának emelése pedig ezáltal nehezebbé válik - mondta Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke vasárnap este, a népszavazási eredmények tükrében.
A pénzt, amely a felsőoktatási részhozzájárulásból érkezett volna az egyetemekhez, a jól teljesítő tanulóknak osztották volna vissza ösztöndíj formában, valamint a felsőoktatás eszközrendszerének színvonalát emelték volna belőle - közölte. A népszavazást követően tehát nem változik a hallgatók fizetési kötelezettsége, a felsőoktatásban résztvevők fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetősen magas összeget ad ki tanulmányainak fedezésére - elemezte a helyzetet.
"Nem hiszem, hogy az egy igazságos rendszer lenne", hogy valaki fizet ötszázezer vagy egymillió forintot félévente a képzésre, míg mások egyáltalán nem vállalnak a terhekből semmit - jegyezte meg. Molnár Károly az egyetemi oktatók tapasztalatára hivatkozva kijelentette: "a hallgatók tanuláshoz való viszonya változott volna meg" a részhozzájárulás bevezetésével, "ez egy nagyon fontos hajtóerő lett volna", mert anyagi felelősséget is vállaltak volna ezzel a hallgatók az egyetemeken, főiskolákon nyújtott teljesítményükért.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szólt a testület Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz április végén benyújtandó javaslatáról is, amit viszont leghamarabb csak 2010-ben vezethetnek be. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy évente ítéljék meg a hallgatók tanulmányi teljesítményét, amivel lehetséges lenne az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott kategória között.
A költségtérítéses hallgatók mindezzel együtt jelenleg is csak a képzési költségeik felét fizetik, a másik felét ennek is az állam állja - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
