A szavazásról: a Rektori Konferencia véleménye

A felsőoktatási részhozzájárulás eltörlése nem oldja meg annak a kétszázezer hallgatónak a problémáját, akik eddig is fizettek költségtérítést, az oktatás színvonalának emelése pedig ezáltal nehezebbé válik - mondta Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke vasárnap este, a népszavazási eredmények tükrében.

  • Eduline

A pénzt, amely a felsőoktatási részhozzájárulásból érkezett volna az egyetemekhez, a jól teljesítő tanulóknak osztották volna vissza ösztöndíj formában, valamint a felsőoktatás eszközrendszerének színvonalát emelték volna belőle - közölte. A népszavazást követően tehát nem változik a hallgatók fizetési kötelezettsége, a felsőoktatásban résztvevők fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetősen magas összeget ad ki tanulmányainak fedezésére - elemezte a helyzetet.

   

"Nem hiszem, hogy az egy igazságos rendszer lenne", hogy valaki fizet ötszázezer vagy egymillió forintot félévente a képzésre, míg mások egyáltalán nem vállalnak a terhekből semmit - jegyezte meg. Molnár Károly az egyetemi oktatók tapasztalatára hivatkozva kijelentette: "a hallgatók tanuláshoz való viszonya változott volna meg" a részhozzájárulás bevezetésével, "ez egy nagyon fontos hajtóerő lett volna", mert anyagi felelősséget is vállaltak volna ezzel a hallgatók az egyetemeken, főiskolákon nyújtott teljesítményükért.

   

A Magyar Rektori Konferencia elnöke szólt a testület Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz április végén benyújtandó javaslatáról is, amit viszont leghamarabb csak 2010-ben vezethetnek be. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy évente ítéljék meg a hallgatók tanulmányi teljesítményét, amivel lehetséges lenne az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott kategória között.

A költségtérítéses hallgatók mindezzel együtt jelenleg is csak a képzési költségeik felét fizetik, a másik felét ennek is az állam állja - tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.