Lehet pályázni a felsőoktatás népszerűsítésére

Magyar intézmények jelentkezését is várják az európai felsőoktatás népszerűsítésére hirdetett programra az Erasmus Mundus projekt keretében május 15-ig - közölte a Tempus Közalapítvány.

  • Eduline
A jelenlegi pályázati felhívás az utolsó az Erasmus Mundus program 2008-ig tartó első szakaszában, az összesen elnyerhető támogatás 3,306 millió euró. A nyertes pályázatokat általában 100 ezer és 350 ezer euró közötti összeggel támogatja az Európai Bizottság. Az Erasmus Mundus 2009-ben induló második szakaszában ez a pályázati lehetőség továbbra is nyitva áll majd a pályázók előtt.

   

Az Erasmus Mundus egy olyan együttműködési és mobilitási közösségi program a felsőoktatás területén, amely támogatja az európai egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és világszerte népszerűsíti az európai felsőoktatást. A projekt egyik alprogramja az európai felsőoktatás népszerűségének és vonzerejének növelésére irányuló kezdeményezéséket támogatja - olvasható a tájékoztatóban.

Az Európai Bizottság többek között olyan tevékenységeket kíván segíteni, amelyek az európai felsőoktatás hozzáférhetőségét segítik elő, előmozdítják az Európába irányuló hallgatói mobilitást, a végzettségek, képesítések és résztanulmányok kölcsönös elismerését célozzák.

   

2007-ig majd 40 ilyen projektet támogatott az Európai Unió, közülük négy magyar részvétellel jött létre: az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2005-ben, a Magyar Ösztöndíjbizottság 2006-ban, a Nyitott Társadalom Intézet 2005-ban és 2007-ben szerepelt a nyertes intézmények között. Ez utóbbi például a közép-ázsiai és a kaukázusi térségben, majd a nyugat-balkáni, kelet-európai régióban állított fel oktatási tanácsadó központokat. A hálózatba szervezett központok működésén keresztül az európai felsőoktatás markánsabban jelent meg a térségben és emelkedett az Európába érkező hallgatók száma.

(Forás: MTI)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.