Diákújságírásról konferencia

Idén, a Magyar Sajtó Napja alkalmából újra összeülnek a felsőoktatási média képviselői, hogy eszmét cseréljenek az egyetemi és főiskolai újságírásról, lapkiadásról, a szerkesztőségi munkáról. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) által március 13-14-én megrendezésre kerülő Felsőoktatási Média Konferencia házigazdája a Zsigmond Király Főiskola.

  • Eduline

„Minőségi újságírásnak a kritikus, hiteles és felelős újságírást nevezzük” - mondta Bajomi-Lázár Péter a Minőségi Újságírásért konferencián múlt héten Budapesten. A sajtó legyen hiteles, tájékoztassa az embereket, nyújtson információkat nekik, dolgozzanak benne tényfeltáró újságírók - jelen pillanatban nem igazán működik tényfeltáró újságírás, tette hozzá a szakember.

Fontos, hogy segítse ápolni a demokratikus alapjogokat, alapértékeket. Probléma, hogy a hagyományos minőségi újságírás koncepciója elszakadt az olvasók elvárásaitól, mert „fentről” „lefelé” látja és láttatja a világot, a dolgok intézményi oldalára fókuszál, nem az emberi oldalára - ezért nem csoda az sem, hogy csökken a népszerűsége - hangsúlyozta a médiakutató.

Bajomi-Lázár Péter ott lesz a MESE Felsőoktatási Média Konferenciáján is március 13-án, hiszen, ha minőségi újságírásról beszélünk, érdemes a minőségi újságíró-képzésről, és arról beszélni, hogy a hallgatói lapok a későbbi karrier megalapozói, műhelyei lehet is akár. A médiakutató a Zsigmond Király Főiskola docense, kutatási igazgatójaként a témára kiváló rálátással rendelkezik.

A MESE konferenciájának társrendezője idén a Zsigmond Király Főiskola, hiszen, mint azt a mottójuk is jelzi, ők a „Hallgatóbarát főiskola”, így fontosnak tartják a hallgatói sajtó fejlődését támogató rendezvényt, mint ahogy a mindennapokban is kiemelten gyakorlatorientált képzéseket valósítanak meg.

Dr. Jászberényi József, a ZSKF Kommunikációs és Médiatudományi Intézetének vezetője, elmondta, hogy örömmel vesz részt a konferencia kapcsán meghirdetett hallgatói sajtópályázat zsűrijének munkájában. Csaknem háromszáz, több műfajban beérkezett pályamunka közül választja ki az Év Írása 2007, Év Fotója 2007, a Pro Sperare 2007, a Pál Imre-emlékdíj 2007, a Hallgatói Sajtóért Díj 2007 és az Alumni Hallgatói Újságíró Díjakat. 

A konferencia programjában szerepel egy népszavazás utáni tandíj-helyzetről szóló eszmecsere Miskolczi Norbert, HÖOK elnök, Bayer József, ZSKF rektor, Pokorni Zoltán, Fidesz alelnök, és Hiller István oktatási miniszter részvételével.

(http://edupress.hu/)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.