Idén, a Magyar Sajtó Napja alkalmából újra összeülnek a felsőoktatási média képviselői, hogy eszmét cseréljenek az egyetemi és főiskolai újságírásról, lapkiadásról, a szerkesztőségi munkáról. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) által március 13-14-én megrendezésre kerülő Felsőoktatási Média Konferencia házigazdája a Zsigmond Király Főiskola.
„Minőségi újságírásnak a kritikus, hiteles és felelős újságírást nevezzük” - mondta Bajomi-Lázár Péter a Minőségi Újságírásért konferencián múlt héten Budapesten. A sajtó legyen hiteles, tájékoztassa az embereket, nyújtson információkat nekik, dolgozzanak benne tényfeltáró újságírók - jelen pillanatban nem igazán működik tényfeltáró újságírás, tette hozzá a szakember.
Fontos, hogy segítse ápolni a demokratikus alapjogokat, alapértékeket. Probléma, hogy a hagyományos minőségi újságírás koncepciója elszakadt az olvasók elvárásaitól, mert „fentről” „lefelé” látja és láttatja a világot, a dolgok intézményi oldalára fókuszál, nem az emberi oldalára - ezért nem csoda az sem, hogy csökken a népszerűsége - hangsúlyozta a médiakutató.
Bajomi-Lázár Péter ott lesz a MESE Felsőoktatási Média Konferenciáján is március 13-án, hiszen, ha minőségi újságírásról beszélünk, érdemes a minőségi újságíró-képzésről, és arról beszélni, hogy a hallgatói lapok a későbbi karrier megalapozói, műhelyei lehet is akár. A médiakutató a Zsigmond Király Főiskola docense, kutatási igazgatójaként a témára kiváló rálátással rendelkezik.
A MESE konferenciájának társrendezője idén a Zsigmond Király Főiskola, hiszen, mint azt a mottójuk is jelzi, ők a „Hallgatóbarát főiskola”, így fontosnak tartják a hallgatói sajtó fejlődését támogató rendezvényt, mint ahogy a mindennapokban is kiemelten gyakorlatorientált képzéseket valósítanak meg.
Dr. Jászberényi József, a ZSKF Kommunikációs és Médiatudományi Intézetének vezetője, elmondta, hogy örömmel vesz részt a konferencia kapcsán meghirdetett hallgatói sajtópályázat zsűrijének munkájában. Csaknem háromszáz, több műfajban beérkezett pályamunka közül választja ki az Év Írása 2007, Év Fotója 2007, a Pro Sperare 2007, a Pál Imre-emlékdíj 2007, a Hallgatói Sajtóért Díj 2007 és az Alumni Hallgatói Újságíró Díjakat.
A konferencia programjában szerepel egy népszavazás utáni tandíj-helyzetről szóló eszmecsere Miskolczi Norbert, HÖOK elnök, Bayer József, ZSKF rektor, Pokorni Zoltán, Fidesz alelnök, és Hiller István oktatási miniszter részvételével.
(
)
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
