2008. szeptemberétől az államilag támogatott képzésen résztvevők első ízben fizetnek képzési hozzájárulást. Ebből nem csak a magyar felsőoktatási intézmények profitálnak, hanem jobb eredményekre kényszeríti a diákokat -emelve ezzel az oktatás színvonalát és segítve a diákok későbbi érvényesülését is.
Az oktatási rendszerben megjelenő reformok célja elősegíteni a felsőoktatásban az esélyegyenlőséget, valamint lehetőséget nyújtani az oktatási intézményeknek a fejlődésre. Ennek érdekében született meg a tandíjról szóló jogszabály, mely szerint szeptembertől az alapképzésen résztvevők évente 105 ezer forinttal, a mesterképzésre beiratkozók 150 ezer forinttal járulnak hozzá saját tanulmányaikhoz.
A tandíj alapvető célja tehát nem a költségvetés gyarapítása; a teljes befizetett összeg a felsőoktatási intézménynél marad. Ennek 50%-át kötelesek visszafordítani az ösztöndíjak emelésére, a fennmaradó összeget pedig saját fejlesztéseikre használhatják fel. Emelkednek az ösztöndíjak, a felsőoktatási intézmények pedig nagyobb eséllyel zárkózhatnak fel a nyugat-európai felsőoktatási rendszerek színvonalához.
A tandíjmentesség nem szűnik meg, épp ellenkezőleg: mindenki számára elérhető lesz. A legjobban teljesítő diákok 15%-a lesz jogosult a tandíjmentességre, ami egyrészt motivál a tanulmányi eredmények javítására, másrészt felkészíti a diákokat a munkaerőpiacon uralkodó teljesítménykényszerre.
A főiskolai, egyetemi diploma az élet első és egyik legfontosabb befektetése: a legjobb átlagot elérő diákok teljesítményük alapján tandíjmentességet kapnak, a kiemelkedő tanulmányi eredmények által többet tudnak választott szakmájukról, így lépéselőnyből indulnak a munkaerőpiacon is.
(
)
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
