Az oktatási rendszerben megjelenő reformok célja elősegíteni a felsőoktatásban az esélyegyenlőséget, valamint lehetőséget nyújtani az oktatási intézményeknek a fejlődésre. Ennek érdekében született meg a tandíjról szóló jogszabály, mely szerint szeptembertől az alapképzésen résztvevők évente 105 ezer forinttal, a mesterképzésre beiratkozók 150 ezer forinttal járulnak hozzá saját tanulmányaikhoz.
A tandíj alapvető célja tehát nem a költségvetés gyarapítása; a teljes befizetett összeg a felsőoktatási intézménynél marad. Ennek 50%-át kötelesek visszafordítani az ösztöndíjak emelésére, a fennmaradó összeget pedig saját fejlesztéseikre használhatják fel. Emelkednek az ösztöndíjak, a felsőoktatási intézmények pedig nagyobb eséllyel zárkózhatnak fel a nyugat-európai felsőoktatási rendszerek színvonalához.
A tandíjmentesség nem szűnik meg, épp ellenkezőleg: mindenki számára elérhető lesz. A legjobban teljesítő diákok 15%-a lesz jogosult a tandíjmentességre, ami egyrészt motivál a tanulmányi eredmények javítására, másrészt felkészíti a diákokat a munkaerőpiacon uralkodó teljesítménykényszerre.
A főiskolai, egyetemi diploma az élet első és egyik legfontosabb befektetése: a legjobb átlagot elérő diákok teljesítményük alapján tandíjmentességet kapnak, a kiemelkedő tanulmányi eredmények által többet tudnak választott szakmájukról, így lépéselőnyből indulnak a munkaerőpiacon is.
(
http://edupress.hu/
)
