73 éves a DJ szakma

Hetvenhárom éve került be a köztudatba a DJ fogalma, a zenéket egymásra pakoló, hangulatot teremtő figura mára a popkultúra kitörölhetetlen alapelemévé vált. A hvg.hu a március 5-i DJ-világnap alkalmából hazai DJ-kkel és szakértőkkel beszélgetett el arról, hogy mik a trendek és hol tart jelenleg a korongokkal operáló zenészszakma.

  • Eduline

Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmes 2002-ben készítette el a Partik népe című filmjét, amely Budapest partyhelyszíneit járja végig: az alkotásban olyan klasszikus partik jelennek meg, mint a Cinetrip, a Frankhegy, a Hyperspace, a Citadellában rendezett Jungle Jazz, a Vidámpark és persze a Sziget Fesztivál.

"Három operatőrt 'fogyasztott el’ a film" - emlékszik a hvg.hu-nak a rendező. "A terepszemlén és a forgatásokon igyekeztünk végigjárni az akkori színteret, a partykat estétől hajnalig. Olyan volt számomra, mintha egy addig ismeretlen, új univerzumba léptem volna. Mint amikor a fizikában megjelent az atomfizika; addig is léteztek összefüggések, de a fizikusok mindent új módon kezdtek látni. Így éreztem magam én is" - mondja Papp, akit az akkori benyomásairól kérdeztünk.

"Egyrészt olyannak tűnt, mint minden popkulturális divat, másrészt viszont meglepett az ideológiai megalapozottság és a dolog kulturális összefüggés-rendszere. Megszólaltattunk partyszervezőket, DJ-ket, főként a Tilos Rádió körül indult figurákat, de ideológusokat is. DJ Naga vagy Kömlődi Ferenc igazi teoretikusai voltak a színtérnek."

A film elkészültekor - ahogy ezt több külföldi és hazai riportalany meg is erősítette a dokumentátorok kamerája előtt - a magyar fővárost előkelő helyre sorolták Európa party-színterei között. London, Berlin, Budapest – erősítette meg DJ Palotai is a filmben, azaz dobogós helyezésünk volt.

Papp szerint főként a város adottságai, különleges és változatos helyei miatt. A Frankhegy, a budapesti török fürdők, a Széchenyi, elhagyott gyártelepek, egy régi erőd, a Citadella, a szürreális Vidámpark és persze a Hajógyári sziget; ezek változatos és nagyon izgalmas helyek. "Rétegződött a közönség a stílusok és a színhelyek szerint is; a CineTrip vagy Frankhegy intellektuálisabb közönséget vonzott, míg mondjuk a Vidámpark vagy a Hyperspace plebejusabb szórakozás" - mondja a rendező.

(A cikk további részletei: http://hvg.hu/kultura/20080304_dj_vilagnap/page2.aspx)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.