Az ideális körülmények - jeles diploma, tökéletes önéletrajz, szakmai gyakorlat nívós cégeknél, imponáló ajánlólevél - sem jelentenek garanciát arra, hogy számos jelentkező közül éppen te kapod a megpályázott állást. Előfordulhat, hogy hónapokig nem találod a helyed, és egyetlen álláshirdetés sem kelti fel az érdeklődésedet. Mielőtt magadban keresnéd a hibát, gondold át, mit tettél az elmúlt időszakban: mely cégekhez adtad be önéletrajzodat, hány felvételi beszélgetésen vettél részt és milyen tapasztalatokkal gazdagodtál. Utána jöhet az önértékelés.
Nem bírod a lelki nyomást?
Mielőtt beleveted magad az álláskeresésbe, készülj föl rá, hogy nem minden megy majd zökkenőmentesen. Az első időkben ne csüggedj, ha eredménytelenül próbálkozol, a kudarcokból is tanulhatsz. Vértezd föl magad a csalódások ellen, keress egy 'örömforrást' (család, barátok, hobbi), amiből erőt meríthetsz és feltöltődhetsz.
Irreális elvárásaid vannak?
Tisztában vagy értékeddel, és elvárásaidat ehhez igazítod? Az álláskeresés első pár hónapjában ne zárj ki egyetlen szóba jöhető állásajánlatot sem, amelynek csak apró szépséghibája van - például tíz perccel többet kell gyalogolnod, mint előző munkahelyedre, vagy nem jut hely a céges parkolóban. Térképezd fel a piacot, tájékozódj a lehetőségekről! Ésszerűen válogass az állásajánlatok közül, mert ha egyszer visszautasítasz egy ajánlatot, attól a cégtől többé nem keresnek meg.
Rossz helyen keresgélsz?
Az összes lehetőséget használd ki, ha munkát keresel: újságban, interneten és céges kiadványokban is fusd át a hirdetéseket, érdeklődj barátaidnál, hátha tudnak egy megüresedett posztról, amely épp testhezálló, és látogass ki az állásbörzékre is! Kattanj rá azoknak a cégeknek a honlapjára, amelyeknél szívesen dolgoznál, hátha a konkrét állásajánlatok között megakad a szemed a megfelelőn.
Lelkesedésed megcsappant?
A kezdeti hév alábbhagyott, és időközben abba a hitbe ringattad magad, hogy sosem találod meg az ideális állást? Már nem veszed a hirdető újságokat, az interneten is egyre kevesebbet böngészel? Nem mész el az összes állásinterjúra? Tarts egy rövid pihenőt! Szánj néhány napot arra, hogy kiszakadj a megszokott közegedből! Ha nincs lehetőséged és pénzed arra, hogy elutazz, tölts pár napot lazítással: sétálj, találkozz a barátaiddal, aludd ki magad - közben ne gondolj elkeserítő helyzetedre -, hogy aztán újult erővel vethesd bele magad az álláskeresésbe.
Nem készülsz föl az állásinterjúra?
Sokan azt hiszik, ha begyakorolják a választ néhány standard kérdésre (miért jelentkezett az állásra, melyek a pozitív, negatív tulajdonságai stb.), nyert ügyük van. A tudás és a felkészültség sokat nyom ugyan a latban, de ha az utolsó pillanatban a jelentkező leblokkol, és nem tudja szavakkal, viselkedésével is kifejezni gondolatait, nehezen tudja majd meggyőzni az interjúztatót arról, hogy csak a stressz miatt nem felel meg az elvárásoknak. Mentálisan is készülj föl az interjúra! Száműzd agyadból a kellemetlen gondolatokat, ne arra koncentrálj, hogy versenyhelyzetben tökéletesen kell teljesítened. Légy önmagad, viselkedj természetesen, légy összeszedett és nyugodt, még akkor is, ha úgy érzed, hogy a jövőd függ az aktuális felvételi beszélgetéstől.
Túl sokat mutatsz meg magadból?
Internetes fórumokon te vagy a hangadó? Képeidet fölnyomod a legnépszerűbb közösségi portálra, így magánéleted részleteiről bárki értesülhet? Ne csodálkozz, ha az első állásinterjú után nem kerül sor a második fordulóra, a vállalatok ugyanis, mielőtt konkrét ajánlatot tennének leendő alkalmazottaiknak, ellenőrzik a jelöltek előéletét. Ez alól a magánélet sem kivétel: ha akad olyan platform, ahol a jelentkező kiteregeti személyes élményeit, legbensőbb gondolatait és titkait, biztos lehet benne, hogy mindez nem marad rejtve a HR-esek, fejvadászok elől sem. Csak annyit mutass meg magadból a nagyközönségnek, amennyit bármikor, minden körülmények között vállalsz!
(Forrás:
http://hvg.hu/karrier/20080227_allas_sikeretlen_ok.aspx
)
