Ingyenes szakképzésre 12 ezer jelentkező

A Lépj egyet előre program második szakaszában eddig 12 ezren jelentkeztek az ingyenes szakképzésre a januári indítás óta - tájékoztatott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

  • Eduline

Az első szakasz keretében 2006 februárja és 2007 vége között 15 661, döntő részben szakképzetlen személy jutott hozzá ingyenesen az adott térség munkaerőpiacán keresett szakmához. Az első szakaszhoz 4,8 milliárd forintot használtak fel, az újabb szakaszra a következő két évben 10,6 milliárd forintot fordíthatnak. A terv az, hogy körülbelül 22 ezer, főként szakképzetlen álláskereső és munkavállaló szerezzen szakképzettséget. A program mindkét szakaszának finanszírozásában szerepet vállalt az Európai Unió.

A jelenlegi második szakasz külön is ösztönzi a csak nyolc általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezőket a szakmai vagy felzárkóztató képzésekben való részvételre. Az ilyen képzettségi szintnél minden 150 órányi tanfolyami idő után a minimálbér nagyságú ösztöndíjban részesülhetnek. Ez bizonyos anyagi alapot ad arra, hogy alkalmi munka helyett a tanfolyamon vegyenek részt. Akiknek az alapfokú iskolánál magasabb végzettségük van, csak a tanfolyamok végén, sikeres vizsga esetén jogosultak az ösztöndíjra.

A második szakaszban olyan szakképzettséggel már rendelkezők is jelentkezhetnek, akik szakmája elavult, és piacképesebb mesterséget szeretnének elsajátítani. Felsőfokú végzettségűek képzését viszont a program nem támogatja.

A program során az első ütemhez hasonlóan olyan szakképzéseket támogatnak, amelyekre az adott térségben a legnagyobb a munkáltatói igény. Az egyes területeken eltérő a munkaerőpiac szakmai igénye, a képzéseknek ehhez kell igazodni. A képzésekre a tanfolyamokat szervező képző intézményeknél lehet jelentkezni, a jelentkezéseket ezek az intézmények továbbítják a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz.

A Lépj egyet előre program első ütemében szakmát szerzők 40 százalékának egy hónap után sikerült elhelyezkedniük. Nemcsak a regisztrált álláskeresők - a résztvevők egyharmada - jutott szakképzettséghez, hanem egy másik csaknem egyharmadnyi rész is, akiknek már volt munkahelyük, de további foglalkoztatásukhoz szakképesítést kellett szerezniük. Sokan inaktívként, szociális segélyezettként jelentkeztek a tanfolyamra.

(Forrás: http://hvg.hu/karrier/20080225_lepj_egyet_elore.aspx)

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.