A tandíj rendszere még nem végelegesített

Semmiféle kész, konkrét javaslat a tandíjról vagy a térítési díj jövőbeni kiszámításáról nincs - közölte Manherz Károly, a felsőoktatási tárca szakállamtitkára egy napilap értesüléseit cáfolva.

  • Eduline

A Magyar Nemzet hétfői számában írt arról, hogy információi szerint, ha a népszavazáson nem kötelezik a tandíj eltörlésére a kormányt, akkor a jelenleginél sokkal kedvezőtlenebb rendszert vezethetnek be. A legkedvezőtlenebb javaslat megszüntetné az államilag támogatott és költségtérítéses képzést, s a jelenlegi tandíj összegénél jóval magasabb térítési díjat vezetne be.

Manherz Károly szerint szó sincs arról, hogy megszűnne az államilag támogatott képzés. Hosszú távon sem gondolkodik ebben a tárca - mondta kérdésre válaszolva. Hároméves költségvetés készült a felsőoktatás támogatásáról, a következő tanévben 56 ezer hallgató folytathatja tanulmányait államilag finanszírozott képzésben. Emellett 3500 hely várja a mesterképzésre jelentkezőket, s ezer hely van a doktori képzésben.

Az oktatási tárcának ugyanakkor nincs végső változata a tandíjról - jelentette ki.

Az államtitkár kacsának nevezte az újság információt. "Nincs semmilyen titkos tervünk semmivel kapcsolatban" - fogalmazott Manherz Károly. Felidézte, hogy február 7-én tartott ülést a Felsőoktatási Kerekasztal, amelyet több hónapos szakértői egyeztetés előzött meg.

A tárgyalásokról készült egy szakértői összefoglaló anyag, amely a nemzetközi példákat is sorra vette a tandíj ügyében. A kerekasztalon abban állapodtak meg, hogy megvárják, milyen eredménnyel zárul a népszavazás március 9-én. Emellett a Magyar Rektori Konferencia is saját javaslatot tesz le április közepéig - tette hozzá. Abban nincs vita, hogy valamilyen képzési hozzájárulást fizetni kell; a módjáról kell megegyezni - mondta Manherz Károly.

(Forrás: http://hvg.hu/karrier/20080219_tandij_javaslat_oktatas_manherz.aspx)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.